KARÁCSONY – Jézus születésének keresztény ünnepe. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szláv] Csak a megnevezésre vonatkozóan: Az 1267-es Kassai Kódex szerint a magyar kerecsen, KERECSEN
Tovább olvasom -->>
ÜNNEP – Nagyobb közösségben jelentős esemény, személy emlékének, valamely eszme tiszteletének szentelt nap. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szerb-horvát] Az ÜNNEP, INNAP igazolhat
Tovább olvasom -->>
KIRÁLY – Monarchikus állam uralkodója. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szláv < német] Az ősmag(yar)-nyelvben az ÁR, ÚR, ÍR gyökök magas rangot jelentő címek szótartozékai voltak
Tovább olvasom -->>
PÁSZTOR – Háziállatokat őrző, legeltető személy. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szláv] A PÁSZTOR szó SZT párosa tanú rá, hogy ős(mag(yar)-nyelvi kifejezés. A PÁSZTOR oSZT, SZ
Tovább olvasom -->>
JÁSZOL – Szarvasmarhának, lónak stb. lábakon álló, gyakran az istálló falához rögzített vályúszerű etetője. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szláv] A JÁSZOLnál ESZik, JESZik,
Tovább olvasom -->>
GYERMEK – Nem felnőtt személy, gyerek. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ?] GYERMEK, GERJED, ERed, sERdül, mindannyiban benne az ER gyök, mely ERedet. A GY itt a GYönge jelzőhangja lenne,
Tovább olvasom -->>
Magyar szavak elhazudott eredete DEÁK – Diák, tanuló. Tanult ember, íródeák. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: déli szláv < görög] A szó eredete a DIÁK alakjából érthető meg, mel
Tovább olvasom -->>
Magyar szavak elhazudott eredete DÁK – Erdély területén az ókorban lakó trák eredetű nép. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: latin < ? dák] A DÁKok azon magyar ajkú népekhez tartozta
Tovább olvasom -->>
Ősi magyar szó CIPELLŐ – Könnyű női vagy gyerekcipő. [MÉKSZ: cipő < latin] A CzF Szótár szerint: a CIP gyökű CIPeg, TIPeg – ebből a CIPŐ, CIPELLŐ. A CIP gyök kicsinységet megjele
Tovább olvasom -->>
Székelyekkel rokonok (a nyelv erre mutat, és az nem hazudik ) BASZK – Zömmel Spanyolország és Franciaország határvidékén élő, ismeretlen eredetű nyelvet beszélő kis nép. [MÉKSZ szeri
Tovább olvasom -->>
Kiáltó Kövek
A disznóvágás a székely embernél nem csak egy egyszerű procedúra, mely abban merül ki, hogy megölnek egy állatot, azt feldarabolják, és elteszik a kamrába, padlásra, s azzal alászolgáj
Tovább olvasom -->>
Az ERKÖLCS szó értelme a teremtés nyelvén ERKÖLCS – Valaki, valami magatartását irányító, annak megítélését segítő, társadalmilag helyesnek tekintett szabályok összessége illetv
Tovább olvasom -->>
A székelyekről írt történelemnek nem minden tétele állja ki a próbát. Sehol nincs olyan fennmaradt oklevél, mely kifejezetten arról írna, hogy a székelyek a visszatérő Árpád fejedelem
Tovább olvasom -->>