REST – Lusta. [MÉKSZ: ?] A magyar nyelvben sok olyan gyökszó van, amely átfordítva a másik véglet értelmét adja. Ilyen az S.R – R.S gyök. Lehet SeRény,akinek minden SüRgős, SüRög-fo
Tovább olvasom -->>
SZALMA – Kicsépelt gabona szára. [MÉKSZ: szláv] A SZALMA kaSZÁLással leterített gabonaSZÁR, amelyet cséplés után kaZALba raknak. Erdővidéken: kaSZAJ, de van vidék ahol kaSZAL. Tehát a
Tovább olvasom -->>
PATIKA – Gyógyszertár. [MÉKSZ: latin < görög] A görög szó apotheke a latin apotheca. A latin apotheca jelentése: 1. patika. 2. raktár, éléstár, kamara, boros kamra. Vagyis a PATika tős
Tovább olvasom -->>
A magyar királyságban az ISPÁN feszes úr volt a beosztottjai fölött. Az ISPÁN összetett szó: IS-PÁN. Az IS, ős, (is-is-is) örök ős (ISten) védőhatalom. Az ISZ lehet félelemjelentésű
Tovább olvasom -->>
TISZAFA – Lapos, tűlevelű, húsos piros termésű fenyőféle. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szláv + fa] Nem elfogadható sem a MÉKSZ szlávozó, sem a Czuczor-Fogarasi Szótár latinoz
Tovább olvasom -->>
SUTA – Balkezes. [A MÉKSZ szerint: szláv] A fogyatékos jelenségek egyik megjelenítője az S hang (sánta, süket, selyp stb.). Ilyen a szarv nélküli kérődző: őzSUTA, SUTA ökör stb. A ba
Tovább olvasom -->>
SUSZTER – Cipész. [A MÉKSZ szerint: német] A SUSZTER így nem magyar kifejezés, de az ősmag(yar)-nyelv elemeiből és annak törvényei alapján képzett szó. A lábbelivel kapcsolatos kifejez
Tovább olvasom -->>
STIMMEL – Egyezik, egybevág. Rendben van. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német] Az IM, ÍM ősgyök a hÍM, hÍMez, sIMul, rÍM, stIMmel szavakban meghatározó értelemhordozó. Az M hangg
Tovább olvasom -->>
SPÁRGA – Madzag, zsineg. [A MÉKSZ szerint: olasz] A spárga nem olasz eredetű. Az idegenül hangzó a SPannol, SPengol szavakban kezdő az SP kötött mássalhangzó-páros. Ez alvógyök: S.P
Tovább olvasom -->>
SAMPON – Hajmosó por, oldat. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: angol < indiai] A szappan oly régi találmány, hogy neve még az egynyelvűség idején született szó. A mai értelmezés
Tovább olvasom -->>
SÉF – Főnök. Főszakács, konyhafőnök. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: francia] A SÉF szó az S.F – F.S teremtőgyök hangjai, bővítménye: SéF – FőSég. Tehát a SÉF – F
Tovább olvasom -->>
UBORKA – A tökkel rokon, arasznyi hosszúkás termésű konyhakerti növény. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szláv < görög]   Az UBORKA U hangja a legalacsonyabb fekvésű hangként mind
Tovább olvasom -->>