SZALMA

SZALMA – Kicsépelt gabona szára. [MÉKSZ: szláv] A SZALMA kaSZÁLással leterített gabonaSZÁR, amelyet cséplés után kaZALba raknak. Erdővidéken: kaSZAJ, de van vidék ahol kaSZAL. Tehát a

ISTVÁN

A magyar királyságban az ISPÁN feszes úr volt a beosztottjai fölött. Az ISPÁN összetett szó: IS-PÁN. Az IS, ős, (is-is-is) örök ős (ISten) védőhatalom. Az ISZ lehet félelemjelentésű

TISZAFA

TISZAFA – Lapos, tűlevelű, húsos piros termésű fenyőféle. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szláv + fa] Nem elfogadható sem a MÉKSZ szlávozó, sem a Czuczor-Fogarasi Szótár latinoz

SUTA

SUTA – Balkezes. [A MÉKSZ szerint: szláv] A fogyatékos jelenségek egyik megjelenítője az S hang (sánta, süket, selyp stb.). Ilyen a szarv nélküli kérődző: őzSUTA, SUTA ökör stb. A ba

SUSZTER

SUSZTER – Cipész. [A MÉKSZ szerint: német] A SUSZTER így nem magyar kifejezés, de az ősmag(yar)-nyelv elemeiből és annak törvényei alapján képzett szó. A lábbelivel kapcsolatos kifejez

SAMPON

SAMPON – Hajmosó por, oldat. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: angol < indiai] A szappan oly régi találmány, hogy neve még az egynyelvűség idején született szó. A mai értelmezés

SÉF

SÉF – Főnök. Főszakács, konyhafőnök. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: francia] A SÉF szó az S.F – F.S teremtőgyök hangjai, bővítménye: SéF – FőSég. Tehát a SÉF – F