A MÁRIA név az M.R – R.M gyökből képzett: MaR – ReM. E gyökkel alkotható a MARó, MERész, MÉRő, REMény szavak. A név még a korai egynyelvűség idején alakulhatott ki az első tragik
Tovább olvasom -->>
Hogyan válik nyilvánvalóvá az idegenből visszahozott szó ősmag(yar)-nyelvi eredete? ELEMEIRE BONTVA!   INTRIKA – Cselszövés, áskálódás. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: franci
Tovább olvasom -->>
IKER – Egy terhességből született két vagy több magzat. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: török] Az IK – KI ősgyökből. Több személy, azaz több IK ERed egy tőről. SzületIK egy I
Tovább olvasom -->>
IGE – Cselekvést, történést, állapotot, létezést kifejező szó. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: török] Az IGE szintén az IG – GI ősgyökből indul. Ez maga a SZÓ, a beszéd. Az
Tovább olvasom -->>
IGAZ – Ami a tények összefüggéseit, a valóságot híven tükrözi. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ? – jog] Az IGAZ szó IG – GI ősgyökből indul, és a G.Z – Z.G gyök a szó vá
Tovább olvasom -->>
HOMLOK – A koponyának a szemöldök fölött a hajzatig terjedő része. Ház homlokzata. Könyv, újság címlapja. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor tőből] A HOMLOK H.M – M.H gy
Tovább olvasom -->>
HÉT – A hatnál eggyel több. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor] A HÉT H.T – T.H gyök: HéT – TeH. A HÉT egy szám. Ám a nyelvi kifejezések értelemhordozó részeként több
Tovább olvasom -->>
HABITUS – Lelkialkat. Érzület, magatartás. Külső megjelenés. Jellegzetes alaki jegyek összessége. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: latin] A HABITUS H.B – B.H gyökből indul: HaB
Tovább olvasom -->>
HEKTIKÁS – hogyan lesz látható a szó magyar eredete? HEKTIKÁS – Tüdőbajos, köhögős. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: francia (görög szóból)] A HEKTIKÁS a H.K – K.H gyökb
Tovább olvasom -->>
HAT1 – Valami a természetének, rendeltetésének megfelelően működik. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor] A HAT H.T – T.H gyök: HaT – TeH. A HAT HA gyöke a kéz, a kar, ami az
Tovább olvasom -->>
HARMINC – Háromszor tíz. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor elemek] Eredete a HÁROM szóból levezethető. Itt is H.R – R.H gyök az alapszó: HaR – RaH (h > j: raj).   A CzF Sz
Tovább olvasom -->>
HÁRFA – Háromszögletű keretre feszített húrokból álló pengetőhangszer. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német] A HÁRFA is H.R – R.H gyökből indul: HáR – RáH. A HÁR magaslat
Tovább olvasom -->>
HANGA – Rózsaszín virágú örökzöld törpecserje. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint:?] A HANGA szintén H.N – N.H gyökből induló szó: HaN – NéH. A HANGA HAN gyökének egyik jellemz
Tovább olvasom -->>