KANTÁR – A lószerszámnak a fejen levő, a zablát is magában foglaló része. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ? török] A KANTÁR szintén K.N – N.K gyökbővítmény: KaN – NaK (n >
Tovább olvasom -->>
KANDELÁBER – Oszlopos törzsű állványos világítóeszköz, amelynek széles táljában fáklyaszerűen világítóanyagot vagy füstölőszert égetnek. Nagy, díszes karos lámpa. vagy gyertya
Tovább olvasom -->>
KANCSÓ – Ivóvíz, bor stb. tartására való nagyobb füles, csőrös edény. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ?] A KANCSÓ is K.N – N.K gyökbővítmény: KaN – NeK. Tőszava a KA, ez g
Tovább olvasom -->>
KAMPÁNY – Társadalmi, politikai célt szolgáló, gyorsított ütemű alkalmi tömegmunka. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: francia < olasz] A KAMPÁNY K.M – M.K gyökre épülő szó:
Tovább olvasom -->>
KAMÁSLI – Posztó bokavédő, régen lábszárvédő. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német < francia < provanszál < spanyol < arab] Hosszú sort írtak eredő-közvetítő vonalként, de e
Tovább olvasom -->>
KALMÁR – Kereskedő. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német] A KALMÁR szó is a K.L – L.K gyök bővítménye: KaL – LaK. Ma már nem használt, és kissé rosszízű megnevezés. A KALM
Tovább olvasom -->>
KOLONC – Nehezék a kútgém végén. Állat, különösen a kutya nyakába akasztott, az állatot futásában akadályozó fadarab. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német] A KOLONC K.L – L.
Tovább olvasom -->>
KALÁSZ – A kenyérgabona-féléknek, illetve a pázsitfűféléknek összetett füzérvirágzata, termése. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szláv] Nem szláv szó, hanem magyar, és a K.L
Tovább olvasom -->>
KALAP – Merevebb tartású anyagból készített karimás fejfedő. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német] A KALAP szó szintén a K.L – L.K gyökből indul: KaL – LaK. A KAL itt is KERek
Tovább olvasom -->>
KACABAJKA – Derékig érő női ruhadarab. Ócska vagy rikító ruhadarab. [szláv < német] A szóban a KA ősgyök, a körértelem mellett: borít, leföd, véd (takar, karol). A KACABAJKA a K.C
Tovább olvasom -->>
JÉRCE – Fiatal, még nem kotló növendék tyúk vagy hasonló szárnyas. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szláv] A JÉRCE J.R – R.J gyökre épülő szó: JéR – ReJ. A J hang úJ, ifJú
Tovább olvasom -->>
JÁZMIN – Jezsámen. Az orgonával rokon, sárga vagy fehér virágú díszcserje. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: vsz: olasz és spanyol < arab < perzsa] A JÁZMIN neve a JÁ – ÁJ érzelmi
Tovább olvasom -->>
JÁTÉK – Gyermeknek időtöltésül, szórakozásképp végzett szabad tevékenysége. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ? finnugor] A JÁTÉK,  J.T – T.J gyökből indul: JáT – TáJ. A J
Tovább olvasom -->>
JÁROM – Az igavonó állat, különösen szarvasmarha nyakára tehető fakeret, amelyhez a szekérrúd kapcsolódik. [déli szláv] A JÁROM J.R – R.J gyökből indul: JáR – RaJ. Elemezzük el
Tovább olvasom -->>