A Wikipédia szerint: “Neve szláv eredetű, etimológiailag azonos eredetű a gömöri Zahoniska nevű falunévvel, vagy a székelyföldi Zágon helység nevével.” Glatz mondaná: Tiszta
Tovább olvasom -->>
Az utódnyelveknek nincsen szabályos gyökrendszerük. Ami a magyar nyelvben egy adott gyök szóbokraként alakult ki, az utódnyelvekben a másodlagos jellemzőket leíró szavak gyökeiből indul
Tovább olvasom -->>
TEGNAP – A mai napot megelőző napon. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: tege’minap’ (< ?a) + nap] A TEGNAP a T.G – G.T gyökből indul: TeG – GaT. A TEGnap elmúlt, véGET ért. Ami ves
Tovább olvasom -->>
Az hogy az ősnyelvben – s így a mai magyar nyelvben – összhangban vannak a szavak való élettel, annak jelenségeivel, rengeteg bizonyíték van. Az ősiségben kialakult szavak értelemadó h
Tovább olvasom -->>
A színek világában létezik két véglet: 1. FEHÉR – a színek összessége, FEH ÉL, az ELső, az ÉLő, a szülni képes, hisz kibomlik belőle az egész színvilág 2. FEKETE – a színek te
Tovább olvasom -->>
Nem emlékszem, hogy ezt leközöltem vagy nem. De jobb kétszer, mint egyszer sem. A hangcsoport összeköt, áthidal két gyököt. Olyan, mint a falba rakott két tégla fölötti összekötő, bor
Tovább olvasom -->>
Olvasom, hogy Dévaványa “Neve a szláv „Iván” keresztnév becézéséből (Ványa), és a „dívánkozni” (mai szóval: „tanácskozni”) szóból ered.” Mert úgy-e a magyar n
Tovább olvasom -->>
A beszédhangok hasonlóak az emberekhez, saját egyéni tulajdonságaik vannak, és mindegyik befolyásolható. Nem mindegy, milyen társaságba keverednek. A mássalhangzók alkotják a beszéd, a s
Tovább olvasom -->>
A teremtés alapelve (folyt) Példaként nézzük a KÖR és a TÉR gyökök viszonyát. Mindkettő hatalmas szóbokorral rendelkezik, mindkét fogalom bizonyos térséget ölel föl, de a kör eseté
Tovább olvasom -->>
“A kőkor szava: kép.” Varga Csaba Arra, hogy milyen a képi szóalkotás, van egy megtörtént esetem. Az én Edömér fiam alig több mint két éves korában sarkalt, hogy hozzak neki
Tovább olvasom -->>