A bor

Tuggyák.e, én olvasok es, kicsit héjányoson, de azé olvasok, no. Miko’ menyek hazafelé a korcsomábó’, há megolvasom a kapukot. A huszonhetedik a mijénk. Osztán vót, hogy eccé-keccör

SZOMBAT

SZOMBAT – A hétfővel kezdődő naptári hét 6. napja. [NEM szláv < görög < héber] A SZOMBAT az SZ.M – M.SZ gyökből képzett szó: SZoM – MoSZ. A gyök meghatározó értelemhordozó a S

ISTVÁN

ISTVÁN – Az ISTVÁN név – látszati hasonlósága ellenére – nem a SZTEFANOSZ névből eredő, mivel az ógörög az ősmagyar leánynyelve. A SZTEFANOSZ is visszavezethető az ősnyelvbe, hi

SZILVA

SZILVA – Hamvas, sötétkék vagy vörös héjú, édes húsú csonthéjas gyümölcs. [NEM szláv] A SZI ősgyökből induló gyümölcsnév, SZILVA az SZ.L – L.SZ gyök bővítménye: SZiL – L

SZENT

SZENT – Vallási szempontból tökéletesnek tekintett. [NEM szláv] A SZENT szó az SZ.N – N.SZ gyök bővítménye: SZeN – NeSZ, SZENTnek lenni azt jelenti: tiszta, becsületes, egyenes, isten

SZÁRMA

SZÁRMA – Töltött káposzta. [NEM vszó: török] A SZÁRMA SZ.R – R.SZ gyökből képzett szó: SZáR – RéSZ. Ez alakban így lehet török szó is, de a magyar nyelv nem onnan örökölte m

SKARLÁT

SKARLÁT – Skarlátpiros. [NEM nk: latin < perzsa < arab < görög] A SKARLÁT szó az S.K – K.S alvógyökből indul: SoK – KaS, és tömörítő értelmű, valami súlyosan SOK összesség ér