Tuggyák.e, én olvasok es, kicsit héjányoson, de azé olvasok, no. Miko’ menyek hazafelé a korcsomábó’, há megolvasom a kapukot. A huszonhetedik a mijénk. Osztán vót, hogy eccé-keccör
Tovább olvasom -->>
SZONÁTA – Kötött formájú (három részes) zenemű, rendszerint egy vagy két hangszerre, különösen zongorára. [MÉK: nk. olasz] A SZONÁTA SZ.N – N.SZ gyökből induló szó: SZoN – NeS
Tovább olvasom -->>
SZOMBAT – A hétfővel kezdődő naptári hét 6. napja. [NEM szláv < görög < héber] A SZOMBAT az SZ.M – M.SZ gyökből képzett szó: SZoM – MoSZ. A gyök meghatározó értelemhordozó a S
Tovább olvasom -->>
Olvastam egy helyen, hogy a délibábosok nevetségessé teszik magukat és a magyarságot, mivel azzal dicsekszenek fölöslegesen, hogy a magyar nép a legrégebbi a Földön. Azt nem vitatom, hogy
Tovább olvasom -->>
ISTVÁN – Az ISTVÁN név – látszati hasonlósága ellenére – nem a SZTEFANOSZ névből eredő, mivel az ógörög az ősmagyar leánynyelve. A SZTEFANOSZ is visszavezethető az ősnyelvbe, hi
Tovább olvasom -->>
Az erdélyi 4 éves magyar uralom alatt (1940-’44) az erdővidéki Bardoc fiúszékből küldték az adópénzt az Udvarhely megyei hivatalhoz. Mivel a küldöncnek a kétes hírű Hagymáson ke
Tovább olvasom -->>
SZILVA – Hamvas, sötétkék vagy vörös héjú, édes húsú csonthéjas gyümölcs. [NEM szláv] A SZI ősgyökből induló gyümölcsnév, SZILVA az SZ.L – L.SZ gyök bővítménye: SZiL – L
Tovább olvasom -->>
SZENT – Vallási szempontból tökéletesnek tekintett. [NEM szláv] A SZENT szó az SZ.N – N.SZ gyök bővítménye: SZeN – NeSZ, SZENTnek lenni azt jelenti: tiszta, becsületes, egyenes, isten
Tovább olvasom -->>
SZÁRMA – Töltött káposzta. [NEM vszó: török] A SZÁRMA SZ.R – R.SZ gyökből képzett szó: SZáR – RéSZ. Ez alakban így lehet török szó is, de a magyar nyelv nem onnan örökölte m
Tovább olvasom -->>
SUSZTER – Cipész. [MÉK: német] A SUSZTER így nem magyar kifejezés, de az ősnyelv elemeiből és annak törvényei alapján képzett szó. A CS.SZ – SZ.CS gyök: CSuSZ – SZuCS találóbb. A
Tovább olvasom -->>
SKARLÁT – Skarlátpiros. [NEM nk: latin < perzsa < arab < görög] A SKARLÁT szó az S.K – K.S alvógyökből indul: SoK – KaS, és tömörítő értelmű, valami súlyosan SOK összesség ér
Tovább olvasom -->>
SKALP, SKALPOLÁS* – A megölt ellenség lenyúzott fejbőre, mint diadalmi jelvény. [A MÉK szerint: nk: angol < óészak germán] A szó nem magyar, de megfigyelhető benne két ősnyelvi kötöt
Tovább olvasom -->>
SZERETET. Ez idő tájt sok szó esik a SZERETETről. A TÉR, KÖR gyökök mellett a SZER a legnagyobb szóbokorral rendelkező gyök a magyar nyelvben. Azt is mondhatnánk, hogy azonos szóbokorral
Tovább olvasom -->>