LATIN

LATIN. Kik voltak a latinok? (latini), Latium lakói és Latinus utódai, akik a monda szerint az oszkus aborigonoknak az őslakókkal (szikulok és pelazgok) való egyesüléséből származtak. Tör

HEGY

HEGY – A dombnál magasabb és meredekebb földfelszíni kiemelkedés. [NEM finnugor] A HEGY H.GY – GY.H gyök: HeGY – GYeH. A GY hang szóvégi jelenléte többnyire jelképes vagy valós kieme

HEDONIZMUS

HEDONIZMUS – Az élet értelmét az élvezetekben kereső ókori görög tan. [A hivatásos nyelvészet szerint: nk: görög szóból] A HEDON szó a H.D – D.H gyökből indul: HeD – DeH. Ez az

HÁRFA

HÁRFA – Háromszögletű keretre feszített húrokból álló pengetőhangszer. [A hivatásos nyelvészet szerint: német] A HÁRFA H.R – R.H gyökből indul: HáR – RáH. Az első HÁRFA az eg

HANG

HANG – Hallószervekkel felfogható rezgés által keltett érzet. [?hangutánzó] A HANG szintén H.N – N.H gyökből induló szó: HaN – NaH. A H hang kiejtése egész mélyről, a mellkas kö

GYEHENNA

GYEHENNA – Pokol, Kárhozat. [A hivatásos nyelvészet szerint: nk: latin < görög < héber] A GYEHENNA, szó a GY.H – H.GY gyökből induló: GYEH – HEGY. Az ősnyelv kifejező képessége egy

ANDREA

ANDREA – Az ANDREA név az AN – NA ősgyökkel indul. Ennek jelentése e névben: ANYA, NŐiség. Az A hang az AkArAt hangja, amelyet megszelídít az érzelmi N hang. A névben az A hangot három

GEJZÍR

GEJZÍR – Melegvizű magasra felszökő időszaki forrás. [nk: az izlandi Geysir szökőforrás nevéből] A GEJZÍR G.J – J.G gyökből bővült: GeJ – JéG. Az a forrás ómagyar ősnyelven k