A mai magyar akadémiai álláspont szerint az úgynevezett honfoglaló magyar nép egy nyelvtelen nép volt. Vagyis egyénenként, és összességükben nem birtokoltak semmilyen beszélt nyelvet, ma
Egy professzor felmutat egy 10.000 Ft-os bankjegyet az osztálynak, majd megkérdi a tanulókat: „Ki szeretné ezt a bankjegyet?” minden gyerek felemeli a kezét. Összegyűri a kezében a
A kezdetek idején semmi nem aljas indíték nyomán kapott nevet. Az érzékekre (látás, hallás szaglás, íz, érintés ) hatást gyakorló jelenségek voltak a névadás ihletői. Ez esetben lá
Egy szóra bizonyos eredetet ráfogni könnyű, bizonyítani már nehezebb, mert rá kell mutatni a név, megnevezés fő jellemzőjére egy ösztöni hangban, ősgyökben, gyökszóban. Ez az alap. E
NEM finnugor VÁG – Szilárd anyagot éles eszközzel több részre választ. [NEM finnugor] A VÁG a V.G – G.V gyök: VáG – GáV (g > k: kav), VÁGással szétVÁlaszt. A G hang a szétVÁlás
TITOK – Mások előtt elhallgatott, leplezett tény, dolog. [A hivatásos nyelvészet szerint: finnugor tőből] A TITOK szó az oda-vissza azonos olvasatú T.T gyökből indul. A TITOK szó alkotó
Latinul: TEXTOR – takács, TEXTUM – szövet és TEXTUS – szöveg. Latinul! De a TEXTILt miért kell X-el írni, ha tudjuk, hogy a TAK – KÖT gyökből induló szó, a TAKács szövi, ősi szó
Némelyek véleménye az, hogy ezek idegen eredetű szavak. Mindannyi a magyar nyelv sajátja… bizonyíthatóan! ISTEN – Emberfölötti lény. [A hivatásos nyelvészet szerint: ? Is ’ős’
TÁNC – Rendszerint zene vagy ének ütemére végzett ritmusos mozgás. [A hivatásos nyelvészet szerint: német < francia] A TÁNC T.N – N.T gyökbővítmény: TáN – NáT. A TÁ magyar ősgy
SZOMBAT – NEM szláv < görög < héber! SZOMBAT – A hétfővel kezdődő naptári hét 6. napja. [A hivatásos nyelvészet szerint: szláv < görög < héber] A SZOMBAT az SZ.M – M.SZ gyökből
EX- – Idegen szavak előképzője. [MÉKSZ: nk: latin] Az EX (eksz) értelme = KI (felé) vagyis: EZ KI. Pontosabban: EZ (valahonnan, valamiből) KI, ám van kiemelkedő, különleges, rendkívüli
NEM latin < arab SZIRUP – Sűrű cukoroldat. [MÉKSZ: vszó: latin < arab] A SZIRUP SZ.R – R.SZ gyökből képzett szó: SZiR – RiSZ. SZIRUP lehet a szó ősnyelvi alakja, de a SZÖRP is. A SZI
Nem finnugor SZAKAJTÓ – Kenyértészta kelesztésére való fületlen kosár. [MÉKSZ: szak, rész < finnugor] A SZAKAJTÓ az SZ.K – K.SZ gyök bővítménye: SZaK – KaSZ. A KASZa is SZAKít, S
SZÉKELY – Erdély délkeleti részében élő magyar népcsoport, illetve ehhez tartozó. [? török] A SZÉKELY népnév SZ.K – K.SZ gyökbővítmény: SZéK – KéSZ. A SZÉKELY megnevezés ne
SARC – A legyőzöttekre kivetett pénzbeli vagy természetbeni szolgáltatás. [NEM német] A SARC szó az S.R – R.S gyök bővítménye: SaR – RaS (s > sz: resz). A SARC átvitt értelemben ke