Kolumbán Sándor honlapja

CSAJ – Nő. Lány. [MÉKSZ: cigány] A CSAJ a CS.J – J.CS gyök: CSaJ – JaCS. Itt a CS hang kiCSinyítő értelme a meghatározó értelemhordozó. Kisgyerek mondja: teJECSke, vaJACSka, haJACSka

KALAMAJKA – Zűrzavar, kavarodás. Gyors ütemű lengyel, ukrán tánc. [A hivatásos nyelvészet szerint: ukrán] A KALAMAJKA szó is a K.L – L.K gyökből indul: KaL – LaK. Meglehet, hogy nál

A szótárban is többször utalok rá és az azt megelőző időkre. Eljön a világtörténelmi igazság pillanata, amikor minden becstelen hazudozásra fény derül. A Vízözön, Özönvíz minden

A FILOZÓFIA szó is ősnyelvi eredetű, amelyet az ógörög nyelv megörökölt. Aki bölcselő, sokat töpreng, hányja-veti gondolatait, szálanként (szál = fil) veszi szemügyre, azaz FILÓZza

ZSUZSANNA – A név ősnyelvi eredetű. A ZSUZS, oda-vissza azonos olvasatú gyökből indul, amelynek kellemes, érzelmet felhangoló, azt tömörítő, biZSergető értelme van. Női névről lév�

Egy szóra bizonyos eredetet ráfogni könnyű, bizonyítani azonban jóval nehezebb, mivel rá kell mutatni a név, megnevezés fő jellemzőjére, amely felvillan már egy ösztöni hangban, ősgyö

KLÁRA – A KLÁRA név a K.L – L.K gyökkel kezdődik: KeL – LaK. A gyök kötött mássalhangzó-páros, alvógyökként van jelen a szó elején. Ez esetben valamilyen jellemzőt rejt magában

TÉR-RÉT, MONY-NYOM, GÖCS-CSÖG, GÖR-RÖG, MAG-GAM, KÖP-PÖK stb. Vagy a szavakban: FECSeg – CSEVeg, FACSar – CSAVar (f > v), PIRinyó – RIPittya stb. Azonos hangok különböző sorrendben,

A nyelvész szakmától semmit. Nincsenek önáltató vágyálmaim, nem kecsegtetem magam gyors siker reményével, sőt semmilyen sikerrel, inkább gúny, becsmérlés, megvetés lesz a nyelvészszak

ZIGÓTA – Megtermékenyített petesejt. [A hivatásos nyelvészet szerint: nk: görög szóból] A megtermékenyített petesejt, a ZIGÓTA elkezd osztódni, azaz TAGOZÓdik. Szófordítás nyomán a

VAJDA – Kelet- és Dél-Európában némely tartomány fejedelme. [A hivatásos nyelvészet szerint: szláv] A VAJDA a V.J – J.V gyökből indul: VaJ – JaV. A VAJ gyökből indulunk ki a jellemz

ÚT – Szárazföldi közlekedés számára épített, nagyjában egyenletes szélességű sáv. [a hiv. nyelvészet szer.: finnugor] Az ÚT – TÚ ősgyökből. Az ÚT szóban a mély U, Ú hang a

TÜRK – Altáj vidékén élt török nyelvű nép. [a hivatásos nyelvészet szerint: nk: török] A TŰRK szó T.R – R.T gyökbővítmény: TűR – RüT, és nem török eredetű szó. Ez azt a

TERASZ – Épületnek földszinten, lapos tetőn stb. levő tartózkodásra alkalmas, nyitott része. [a hivatásos nyelvészet szerint: nk: francia] A TERASZ T.R – R.T gyökre épülő szó: TéR

LAVÓR – Mosdótál. [a hivatásos nyelvészet szerint: német < francia] A LAVÓR L.V – V.L gyökből induló szó: LaV – VaL. A LAVórban LEVet tartottak, tartanak mosásra, mosakodásra, léV