Kárpátok – Európai hegyvonulat. […] A KÁRPÁT szó a K.R – R.K gyökkel indul: KáR – RoK, A KÁRpátok gyűrűje KÖRbezár egy térséget. Az ősiségben víz borította a KÁRpátok KAR
Tovább olvasom -->>
A SZÍNek példáján induljunk el. A FEHÉR szín egy zárt kör, zárt GÖMB. Amint a göMB, mintegy biMBó BoMlásakor új alakzat jön létre, úgy a fehér szín BoMlásakor is új jelenség tűn
Tovább olvasom -->>
GÁBOR – A GÁBOR név a G.B – B.G gyökből indul: GáB – BoG, a GABona szóban hasznos táplálót jelent. A GABonát az ősiségben BAGban, zsákban egy BOGban (csomóban) tárolták. A GABal
Tovább olvasom -->>
JÓZSEF – A JÓZSEF név kezdő JÓ ősgyökének jelentése szintén JÓ, s ez ma is érthető magyar szó. Az első JÓZSEF kis korában nyert neve egyéni tulajdonságait tükrözi, JÓ és SZÉP
Tovább olvasom -->>
ILDIKÓ – Az ILDIKÓ név az IL – LI ősgyökkel indul. A nevet német eredetűnek mondják, pedig a szó minden eleme magyar, olyannyira, hogy kitetszik belőle: még az egynyelvűség idején al
Tovább olvasom -->>
Nagyon jól összeválogatták ezer év alatt a „szólopkodó” makogók, hogy ilyen jó az összhang a magyar nyelvben. BIKFIC: eredete a nyelvészek szerint: ismeretlen, BAKFIS: német, CAFKA: be
Tovább olvasom -->>
NŐ – Nőnemű felnőtt A NŐ – ÖN ősgyök. Egy kiindulás a vele kapcsolatos kifejezésekben. A szóba az N hang titokzatos, bűvös, zenei zöNgét visz be. Az N hang a beNsőséges otthoN, fi
Tovább olvasom -->>
ZOLTÁN – A ZOLTÁN név is több névadó jellemző összhangja nyomán rögzült a nyelvben. A Z.L – L.Z gyökből indul: ZoL – LaZ, és így LAZa jelentésű is. A ZEL gyök z > sz hangvált
Tovább olvasom -->>
LATIN – Az ókori rómaiaktól – a római katolikus egyházban napjainkig – használt indoeurópai nyelv. Az a nép, amely e nyelvet beszélte. [A hivatásos nyelvészet szerint: latin] A LATIN
Tovább olvasom -->>
A CINÓBER szín a cinnabarit ásvány színe, ez a cinóbervörös. A hivatásos nyelvészet görög eredetűnek jegyzi és szerintük német közvetítéssel érkezett a magyar nyelvbe. Ám van itt
Tovább olvasom -->>