A földrajzi megnevezések a bizonyítékai egy nyelv ősi jelenlétére. Azon a nyelven adtak nevet, amely nyelvet az ideérkező letelepülők beszéltek. A nevek is módosultak idővel a nyelv mód
Tovább olvasom -->>
PÜNKÖSD – A húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep. [A MÉKSZ szerint: vszó: latin < görög] A szó nem magyar nyelven képződött, de magyar nyelvi elemekből
Tovább olvasom -->>
Megjelent a Székely Idő 2018/12. májusi számában A hivatalos nyelvészet több ősnyelvet vél, amelyből elágaztak a nyelvek. Valószínű, a nyelvek ősiségét kutató nyelvészek eljutottak
Tovább olvasom -->>
Manapság, a Mehemed tej, műhúsok, tyúkot nem látott tojás, fakéregből készült eper ízű fagyi, üdítők, néhány százalékos tejszín, 65%-os vaj (a többi mi?) élelmiszerek korszakába
Tovább olvasom -->>
Székelyudvarhely – számomra minden városok közt legkedvesebb – nem kívánta támogatni a nagyszótár kiadását. A hivatalos válaszban ez állt: „Az Önök által benyújtott […] pály
Tovább olvasom -->>
Kötött mássalhangzó-párosok, mint alvógyökök E nyelv felülmúlhatatlan minden jellemzőjében, felvázoló, tényleíró, rögzítő, színező ereje, képessége az alap. A magyar nyelvben a
Tovább olvasom -->>
GOLF. A G.L – L.G gyök: GoL – LoG már az ősnyelven létezett. A GOL gyök üres LUKat, LYUKat is jelentett. A szájüregben, GOLban LÓGó nyelv taGOLta a hangot értelmes szavakká. A doLOGgal
Tovább olvasom -->>
Némelyek azt írják az általam képviselt nyelvészetről, hogy ez szerintük csak játék a szavakkal, nem minősíthető a mai szemszögből nézve tudományos nyelvészetként, mivel nem oly ala
Tovább olvasom -->>