KUTYA

KUTYA – A ragadozók közé tartozó, ház- és nyájőrzésre, vadászatra használt vagy kedvtelésből tartott háziállat. [kutya + ?] A KUTYA K.TY – TY.K gyökből: KuTY – TYöK (k > g: ty

KÖVESZT

KÖVESZT – Abál. [NEM a NEMLÉTEZŐ finnugor tőből] A KÖVESZT szó K.V – V.K gyökből indul: KöV – VuK (v > b: buk). Csodálom, hogy a CzF Szótár nem tér ki erre az ősrégi KOnyhai mű

KÖLCSÖN

KÖLCSÖN – Valaminek, különlegesen pénznek ideiglenes átengedése valaki számára, illetve a visszaadás kötelezettségével való átvétele valaki által. [NEM török] A KÖLCSÖN szó K.L

KEDV

KEDV – Valakinek valamely időpontban uralkodó hangulata, érzelmi állapota. [NEM finnugor] A KEDV szó K.D – D.K gyökből indul: KeD – DiK. A K hanggal képzett gyökök közül a KE ősgyö

SÖNTÉS

SÖNTÉS – Kocsma, vendéglő helyisége, ahol a pultnál mérik az italokat. [NEM német] A SÖNTÉS S.N – N.S gyökből képzett szó: SöN – NöS. Nem a német Schenktisch magyar torzója, me

JÉRCE, JERKE

Ez a tudatos, örökösen hamisításra törő szorgalom, ami az akadémikus bérnyelvészetet jellemzi, egyenesen „irigylendő”. Döbbenetes mértékű a felhajtóerejük, amikor szóeredet hamis

IKES, IKLAT

IKES – Az -ik ragra végződő ige. [ik] Az IK – KI ősgyökből. Csak latin-német grammatika szerint rag az IK. Csak a grammatika szerint létezik IKES ige. Az IK létezést IGazoló (k > g) mag

IKER

IKER – Egy terhességből született két vagy több magzat. [ A MÉKSZ szerint: török] Az IK – KI ősgyökből. Mindannyian IK vagyunk: én egyIK, te másIK, ő harmadIK, mIK, tIK, ŐK mind IK