A KRÓNIKA nem szláv szó. Egy bizonyos KORON született, IK-tatott történet, különböző IKek, azaz személyEK által elkövetett dolgOKról. Amikor két gyerEK születik, azOK IKek, IKrek, ikrE
TRUSA – idegennek tűnő szó. TRUSZA = készlet, más néven szatyor, szertartó láda, táska, régiesen: szeredás (t > d). Ez egy ősnyelvi szó, amely az utódnyelvekben él. Az eTRUSZKok j
HALLELUJAH – Isten dicsőítése. [hébernek mondják] A HALLELUJAH szó H.L – L.H gyökkel indul: HaL – LeH, és nem héber eredetű, mivel a keletkezésekor még nem létezett héber nyelv. A
SARGASSO azaz SÁRGÁSZÖLD tenger. Van az (k)ATLANTI óceánban – sok más közt – egy érdekes jelenség, a SARGASSO tenger. Mondják, hogy nevét a sargassum, magyarul szargasszó algáról k
ÁDÁM – Az első férfi neve. Az ÁDÁM név az ÁD – DÁ ősgyökből indul. A név nem héber eredetű, mivel a teremtésben az ősnyelven neveztek meg mindent, a héber nyelv akkor még nem l
KARÁCSONY – Jézus születésének keresztény ünnepe. [bérnyelvészet szerint: szláv] A KARÁCSONY a K.R – R.K gyök bővítménye: KaR – RaK. A KARÁCSONY nem a krisztusi hitvalláshoz kö
GÉN – Az öröklődő tulajdonságok anyagi hordozója. [bérnyelvészet szerint: nk: görög szóból] A GÉN G.N – N.G gyök: GéN, GoN – NeG, NoG, és más hangzókkal. A vázhangok lágyít
A történelem egyedüli megbízható élő tanúja a köznép által beszélt nyelv. E nyelven neveztetett el minden hely a Föld felszínén. A kiindulópont a Vizek közti síkság, Mezopotámia, a
LEKVÁR – Gyümölcsből cukorral főzött édes, pépes élelmiszer. [bérnyelvészet szerint: szlovák < német < latin < görög] A LEKVÁR szó a LÉ – ÉL ősgyökből induló L.K
Mindig van valamilyen felfedezhető új titok a nyelv szavaiban, különösen a növények megnevezéseiben. Mivel a növény táplálék gyanánt adatott az embernek, így abban rejlik az egé
MEDVE – Nagy termetű, sűrű bundájú, növényi táplálékkal is élő ragadozó. [bérnyelvészet szerint: szláv] A MEDVE megnevezés M.D – D.M gyökbővítmény: MeD – DöM. A MED gyök e
Latin ESTETICA . De vajon latin a valós eredete? Ha magyarul írjuk le: ESZTÉTIKA. Nézzük a szó ősnyelvi kötődéseit. Ami ESZTÉTIKus a TISZTA és TETSZIK. Az eSZTéTiKa – TeTSZiK azonos han
Az IGAZI ELEGANCIA az egész embert megérinti, ám nem feltétlenül az érzékiség felkeltése a célja. Az igazi elegancia az elmén, a szíven, az érzelemvilágon át kíván hatni az érzékekr
Vannak akik „hülyére röhögik” magukat az én gyökelemzéseimet olvasva. Volt már olyan vélemény, hogy „nem százas”, némelyek félkegyelműnek is vélnek engem. Remélem, ők jól ér
