CSÉSZE
CSÉSZE – Kisebb füles (porcelán vagy fajansz) ivóedény. Stb. [bérnyelvész: szláv] A CSÉSZE szó a CS.SZ – SZ.CS gyökből indul: CSeSZ – SZeCS. A CSESZ gyök visszatérő, ismétlődő
BÖLCS, BÖLCSŐ
BÖLCS – Nagy tudású tapasztalt, megfontolt és érett ítélőképességű. Okos, higgadt, rugalmas. [bérnyelvész: török] A BÖLCS szó a B.L – L.B gyök bővítménye: BöL – LáB. A BÖ
BÁRSONY, BÁRSZONY
BÁRSONY – Selymesen sima felületű, puha tapintású finom bolyhos szövet. [bérnyelvész: török] A BÁ itt is nagyság jelentésű, akár a BÍbor a színek közt. A BÍborszínű, bíBORszín
BÁGYAD
BÁGYAD – Erejét vesztve gyengül, lankad. [bérnyelvész: ?, azaz ismeretlen eredetű] A BÁGYAD szó B.GY – GY.B gyök: BáGY – GYáB (b > v: gyáv). A BÁGYAD szóban a BÁ nagy jelentés
ASZTAL
ASZTAL – Lábakon nyugvó vízszintes lapból álló bútordarab. Étkezésre stb. használt asztal. [bérnyelvész: szláv] Az ASZTAL szó ASZ – SZA ősgyökből induló. Az ASZtalon felejtett é
VÁG
VÁG – Szilárd anyagot éles eszközzel több részre választ. [bérnyelvész: finnugor] A VÁG a V.G – G.V gyök: VáG – GáV (g > k: kav), VÁGással szétVÁlaszt. A G hang a szétVÁlá
ESZTERGOM – új megközelítés – hogyan alakult ki a név?
ESZTERGOM – a város neve kérdéseket vet fel. Mivel a Dunát csak a Vaskapu alatt nevezték ISZTER, ESZTER néven, mit jelenthet itt az ESZTER a névben? Szerintem, téves nézet, hogy a babiloni
GOVASDIA, RESICA, mit takarnak e nevek?
A nyelvi kutatások megerősítik, hogy a Kárpát-medencei, sőt azon kívül eső földrajzi nevek mind magyar nyelv eredetűek, mivel az első telepesek az ómagyar ősnyelvet beszélő, letelepedn
Idegen eredetűek?
A bérnyelvészet az alábbi szavakat idegen eredetűként jegyzi. Ha idegen eredetű egy szó, akkor nem írhatók le a főbb jellemzői ugyanazokkal a hangokkal épülő magyar szavakkal. A M
SAPKA
SAPKA – Fejhez simuló vagy lapos, karimátlan fejfedő. [bérnyelvész: német < francia] A SAPKA S.P – P.S gyökbővítmény: SaP – PoS. A SAPka fejhez simuló laPOS takaró, amellyel CSAPk
HÖLGY
HÖLGY – Jelenlevő (szóban forgó) nő. [bérnyelvész: finnugor] A HÖLGY H.L – L.H gyök bővítménye: HöL – LöH (h > n: nő). A szó még az ősiségben kialakult. A fehér (fehél) j
ABLAK (bővítve)
ABLAK – Épületen, járművön a világosság és a levegő bebocsátására való nyílás. Kisebb nyílás, lyuk, hézag valamin. Valamire mintegy kitekintést engedő dolog. [bérnyelvész: szl