JOBBÁGY – Hűbéri alattvaló.  [jobb] A JOBBÁGY szó a J.B – B.J gyökből indul: JoB – BaJ. A JOBbágy a gazdasággal járó BAJok, gondok megoldásában élte életét. A megnevezés ősi,
Tovább olvasom -->>
PARASZT – Földet művelő, mezőgazdasági munkát végző személy. [bérnyelvészet szerint: szláv] A PARASZT a P.R – R.P gyökből induló szó: PaR – RoP. A PARaszt, a PÓR, a ROPpanó rö
Tovább olvasom -->>
ÓPERENCIA – „Így nevezik magyar népmeséink sztereotip bekezdései a mesevilág határán lévő tengert.” Kislexikon […] E szó nincs a Magyar Értelmező Kéziszótárban, de többen ké
Tovább olvasom -->>
Ha e két szó idegenből átvétel lenne, akkor száraz lárvaszóként állna egyedül, nem volnának élő vonatkoztathatóságai. Nem lehetne fő jellemzőiket körülírni a szóhangváz hangjaiv
Tovább olvasom -->>
SZTÁNA – Ősi település. [bérnyelvész: szláv] A SZTÁNA név az SZ.T – T.SZ  alvógyökkel indul: SZéT – TeSZ. Ez azt igazolja, hogy kezdetben a területeket SZÉToSZTották, mindenkinek
Tovább olvasom -->>
A ma elfogadott, oktatott, magyarnak mondott tudományos nyelvészet a latin-német grammatika szabályait követi, és a magyar nyelvre is ráerőlteti azt, mint kényszerzubbonyt. A felszínen futta
Tovább olvasom -->>
SZIMMETRIA – Abból adódó szabályosság, hogy egy képzeletbeli síkkal vagy egyenessel két részre osztott tárgynak, alakzatnak e részei egymásnak tükörképszerűen megfelelnek, illetve eg
Tovább olvasom -->>