Az alábbi szavakat más szempontok szerint már elemeztem. Az alapszó azonos vázhangjaival jeleníti meg annak jellemzőit a körülírásban. A KALÁSZ a magvak LAKÁSa, eszezve: LAKÁSZa. Magvait

A szavak, megnevezések kialakulásakor mindig a külalaki kép által láttatott jellemzői épültek be, kiegészülve később a viselkedés, életmód jelenségeit kifejező gyökökkel, hangcsopo

ORVOS – Betegek gyógyítására egyetemi képesítést szerzett, ezzel foglalkozó szakember. [bérnyelvészet szerint: ? finnugor tőből] Az ORVOS szó az OR – RÓ ősgyökből indul. Az OR kie

M.D – D.M gyök: MaD – DaM, a MAD gyök az MD – DM kötött mássalhangzó-páros bővítménye. Jelentése: emelkedés, magasság és mélység, erős ráhatás, merevség, tartás, ellenállá

B.R – R.B gyök: BaR, BeR, BiR, BoR, BuR, BüR – RaB, ReB, RiB, RoB, RöB, RuB, RüB…  BR – RB kötött mássalhangzó-páros, alvógyök. E gyök jelenthet: elsötétülést, kavarodó r

A teremtés ma is élő nyelvének a belső szerkezetében fellelhető, követhető, tervszerűen, pontosan rendszerezett vázfelépítmény, az egész teremtésben létező gondos előretervezést, h

A Czuczor Fogarasi Szótár megállapítása: „elül közvetlen egymás mellett álló két mássalhangzóval) idegen eredetü.” E megállapítás nem állja meg a helyét, mivel e kérdéskört a

Az I hang egyik jelentése Igyenes, egyenes. Ez különbözteti meg az I-GAZság és a GAZság-I szavak jelentését. Az I hang mögött rejlő értelem (Isten, égI, Ige, Igyenes Irány) mutatja a k�

A gyöknyelvészetben, ha egy szónak a teremtés ősnyelvi, azaz magyar eredetét akarom bizonyítani, akkor azt is kell vizsgálni, hogy egy adott tárgykör jelenségei leírhatók-e a megnevezés

Az LM és ML kötött mássalhangzó-párosok egymás közti kapcsolata az értelemhordozó szerepük betöltésekor: LM – az eLMe érteLMes, tanuLMányozással tudást haLMoz, amelyeket az életben

A teremtés nyelve felülírja a kifejlődéstan, evolúció katyvaszt. G.N – N.G (G.NY – NY.G, GY-NY – NY-GY) gyök: GéN – NeG, GéNY – NYeG (GYéN – NéGY, GYéNY – NYéGY). A GÉN a

A Teremtőt nem korlátozza sem idő-, sem térhatár. Alkotásait két fő jellemző határozza meg: a csodaszerű kezdet és a végtelenség, az általa teremtettek, mind a végtelenség jegyében,

Mire van bizonyíték?   Az utóbbi másfél évben a vírushisztéria eseményeit figyelmesen követő emberek általános ismeretet nyerhettek az élő test legalapvetőbb elemeiről, a testi s

Sokak szája mosolyra húzódik, amikor olyan megnevezésekre, mint: KANGUR, KAMULÉNY, LAJHÁR azt írom, hogy ősnyelvi, tehát magyarul elemezhető, magyarul érthető szó. Aki az akadémiai „�

  A SEJT szó az S.J – J.S gyökkel indul: SeJ – JeS. A testi SEJtben jelen van a SAJátos szeméJES (személyes) jellemzők összességének sűrítménye. A SEJt fontossági SÚJa (súlya)