A Magyar Nyelv oldal szerkesztője írta az este, hogy “a BEJGLI kiverte a biztosítékot”. Itt az új “biztosíték”.    

Akik a magyar nyelvet csak ezer éves nyelvnek gondolják, azok nem is értik meg a nyelv különböző értelemadó elemeinek szerepét az elemzési folyamatokban. A nyelv egyidős az emberrel, s az ember a történelemmel. Az ember soha nem volt buta, s már a kezdeteknél rengeteg ismeretet halmozott fel. Volt egy régi fejlett világ, amit elsöpört az Özönvíz. Előtte több, mint évezredes egynyelvűség, utána évszázadokig egynyelvűség. Bizonyítható, hogy a mai magyar nyelv annak az eredeti nyelvnek az egyenes vonalán maradt fenn. Bizonyított, hogy az emberek egy része – félelmében, ugyanakkor vezetői uralmi vágyának, önzésének következtében – nagy, erődített városokba tömörültek, zsúfolódtak. Az ókor hatalmas városaiban ellátás volt, az emberek akkor is ettek. Voltak, akik csak főzéssel-sütéssel foglalkoztak. Kialakultak a szakosított ellátó rendszerek. Innen van a PÉK szó, amely tűz értelmű. Ezt is németnek mondják, mert miért ne! Csakhogy nem lehet németül átfogóan megmagyarázni értelmét! A kalácsok története már onnan indult, nem száz éve. És akkor még német nyelv nem is volt! Egyetlen beszélt nyelv: az ŐSNYELV, az ŐSMAG-nyelv, az ŐSMAG(yar)-nyelv.  

A kötött mássalhangzó-párosok  és a kötött magánhangzó-párosok szerepe az eredet megállapításban olyanok, mint a jelzőkövek az útmentén. A BEJGLI szó boncolásakor nem ismertem még az utóbbiak szerepét egészen. Ugyanis a magánhangzók minden esetben érzelmi megnyilvánulások közvetítői. Ezek páros előfordulása erőteljes érzelmi töltetet hoz felszínre a szóban. A b-EI-GL-i szóban mindkettőből van egy pár, mert bár J-vel írják IJ-nek hangzik az – E(i)J – és ez a meghatározó! Az EI páros mindig EJ hangzású, és írásmódja így rögzült, de mindig-mindig erőteljes érzelmi megnyilvánulás! Milyen a  mákos, diós? EJ de Jó! A kötött mássalhangzó-páros tulajdonképpen alvógyök a szóban. Ilyen a GL is. Ha kibontjuk, beszélni kezd. A GL páros hangjai válthatók, mint minden hang is, hiszen a rokonhangok átvehetik, árnyalhatják a mondanivalót. Az L az R-el. Így a GL > GR a  GöR gyök jön létre, amely a GÖRdül szótöve. Az EJ de jó bEJ-GLi féle kalács GÖRdítve áll össze. A G hang a K hanggal, így a K.R gyök alakul ki, amely azt mutatja, hogy KeResztmetszete KöRalakú.  

Ha a K.L gyökből indulunk: KaLács  

Vannak, akik a német nyelvet a dobogó legfelső fokára teszik. Azt képzelik, hogy mindenek feletti nyelv. Ez NEM IGAZ! Az önzés nagy úr. A szolgalélek viszont sárba süllyesztő. A német nyelv (de minden más nyelv is) minden alkotó eleme az ősmag(yar)-nyelvből indul, és komoly elemzéssel visszavezethető oda. A német nyelv szerelmesei ne sírják el magukat. Nem ócsárolom én a német nyelvet. Csak az azt megillető helyre teszem.  
A szavak, megnevezések, a megnevezett akármi jellemzőiből alakultak ki. A BEJGLI is jellemzői nyomán kapta nevét, és néhány névalkotó hangjában sűrítve tartalmazza is a jellemzők leírását.