Mindig van valamilyen felfedezhető új titok a nyelv szavaiban, különösen a növények megnevezéseiben. Mivel a növény táplálék gyanánt adatott az embernek, így abban rejlik az egészségét fenntartó elemi anyagok tömkelege.
Egyik a sok közül:
BOJTORJÁN – Nagy levelű, lila, fészkes virágzatú gyomnövény. Ennek szúrós, tapadó termése. [bérnyelvészet szerint: török]
A BOJTORJÁN B.J – J.B gyökből induló szó: BoJ – JoB. A virág tetején kiBÚJó kis BOJT önmagáért beszél, mint névadó jellemző.
A JT hangcsoport – OJTO – a virág jellemzőit leíró. Csak rá kell nézni a virágra, egy kis BOg, amelyen rOJTOsan vannak a szirmok, csak épp fölfelé, tehát ránézésre bOJTOs. Virágzás után ORmós, úgymond ORJos labdaszerű kis csomó marad, amely beleakaszkodik a ruházatba. Az OR ősgyök a kiálló részek megnevezésének is kulcsa.
A T.R – R.T gyök: ToR – RoT, itt a viszonylag TORonymagasban, a legtetején, mintegy RÁTétként, ROT (köralakú), RŐT (vörös) BOJTként áll az ORJÁN.
Az RJ hangcsoport – ORJÁ – a bojtORJÁn, de a lajtORJA csúcsa is ORomszerű. A sertés gerincének ORJA van, az állat levágása után a gerinc egy húsosan hagyott részét a felfelé álló csontcsonkokkal ORJOsnak, ORJAsnak nevezik. A hegyek ORJA a csúcs. A növény neve azért BOJT–ORJÁN, mivel BOJT van az ORJÁN, vagyis a mindenbe beleakadó ORJÁN virágzáskor BOJTszerű szirmok vannak.
A szóvégződés okán a szerkesztők akár örmény eredetet is (Ambarcumján, Hacsaturján, Petroszján) írhattak volna, de írhatták volna szingaléznek vagy kurutykikirinek is, ám a BOJTORJÁN ómagyar, ősnyelvi szó, érthető részekre bontható, egyike a legkönnyebben azonosítható szavainknak.
BoJToRJáN – oRJáN BoJT hangváz: B-J-T-R-J-N – R-J-N B-J-T.
A török nyelvek megörökölték az egynyelvűség idején keletkezett megnevezést.
JT – TJ értelmi kapcsolat: a boJTorján boJTja, bojTJa, a növény boTJa, szára csúcsán, orján búJT ki.
RJ – JR értelmi kapcsolat: a bojtoRJán buRJánnak, gyomnak minősül, oRJán virít szép virága, amely jó baJRa is (gyógy), talán a haJRa is.
Fűben-fában orvosság! Mivel növényről van szó, vizsgálandó az élő testre kifeJTett gyógyhatása is, amelyre utal majd minden növény megnevezése, amelyek sosem véletlenek.
A BaJ – JoB gyök, de a szóban levő JT kötött mássalhangzó-páros is takarhat egy – testi BAJra alkalmazható, azt elfOJTÓ, egészségJOBBító, OJTÓ (oltó) – hatást.
A JT páros, mint J.T – T.J alvógyök: JóT – TeJ szavakban, a növényTEJre is utalhat, mint JÓT, JÓ hatást kiváltó teremtett anyagra, amely a sEJTEk közt kerengő ÚTJAin áthATJA a test szerveit, sEJTJEit, JOBBító hatással a BAJra. Talán azt is rEJTI e név, hogy e növényt gyógyításra alkalmazó szinte lÁTJA a JOBBulást, oly gyors a folyamat.
Az RJ kötött mássalhangzó-páros az ERJED szóban utal e bURJÁnnak a gyógyulást gERJEsztő hatására. E növény jó lehet kÉJRE, bÁJRA, hiszen a fÉRJ szóban is a gERJEdő erőt szemlélteti, amely nyomán sARJAk, utódok jönnek a világra. Ezt még a fÜRJEk tojása is gERJEszti. A biztató hAJRÁ szóban sem véletlen e hangcsoport jelenléte.
Megfigyelhető még, hogy a bOJTORJÁn nevében levő hangcsoport jelen van a felemelkedést jelentő-szemléltető, azt leíró lAJTORJA szóban. Ez a létra ősi neve. Ez sem véletlen!
BoJToRJáN – LaJToRJáN hangváz: B-J-T-R-J-N – L-J-T-R-J-N.
A BOJTORJÁNról itt olvashatnak: http://titkokszigete.hu/kozel-50-eve-nem-voltak-orvosnal-ezt-fogyasztottak-rendszeresen-a-regi-oregjeink-nagymamaink/?fbclid=IwAR1wQJ-1NzP3ck6iB07Yy4glT7PxfTn-dtmhN8PtROfohwMCSR3c2z3M8Tk