A magyar akadémiai nyelvészet szerint

A magyar akadémiai nyelvészet szerint, ha egy helység nevében jelen van a FÜRED utótag ؘ– mindannak ellenére, hogy az a helység messze földön is híres, rengeteg ember által látogatott kedvelt FÜRDŐközpont, akkor is – nevét a környéken özönével jelen levő FÜRJEKről kapta.
Vita lezárva!

Mert csak a hétköznapi, buta együgyű, földhözragadt, tudatlan, műveletlen, sáros fenekű, talpas, sült paraszt egyedek és a délibábos nyelvészek nem eléggé elítélhető véleménye az, hogy a FÜRED név a FÜRDŐ okán van jelen a helységnévben.
Ez kizárt! Punktum!

Idézek egy beírást, amely amerikai vélemény a dolgok megítéléséről: „Ha úgy néz ki, mint egy kacsa; ha úgy repül, mint egy kacsa; ha úgy hápog, mint egy kacsa – akkor az KACSA!”

Ám ez az amerikai megállapítás nem eléggé tudományos, mivel túlontúl közérthető, és még tanyai kis pásztorfiú is megérti.
Egy tudományos akadémia igényesebb annál, hogy ezt elfogadhatná.
Az igazi tudományos megállapítás rejtelmesen kipörgetett, be-, át-, ki-, meg-, fel-, lecsűrt-csavart, titokzatosan takart, rejtekutak folyosóin lopakodó, és csak a túlképzett vájtfülűek érthetik.

Az a nép, amelynek ősei, mint egyszerű emberek felépítették ezt a nyelvet a teremtésben megörökölt, sejtjeikbe ültetett nyelvi vázszerkezet alapján – nos, ez a nép kuka ebben, és letorkolandó, mert nem foghatja fel.

Remélem érthető vagyok.