Nemcsak egyszerű számnevek, jelentésük sokkal több a magyar nyelvben. A természetes számok alapsora EGYtől TÍZig tart.

Az EGY a legfontosabb szám, a sor alapja. A végcél, az alaptól eljutni a csúcsra, amely a tisztes teljesség dísze, a tíz. A számnév gyakorlati okból indult.

Egyenként adott nevet, ahogy az élet adta az ihletet erre. A számnév eredete, a keletkezés gyökere, annak észszerű magyarázhatósága érdekelt. A rejtélyes misztikumokat utólag magyarázták bele a nép feje fölé növekvő vallásalapító csalók, akik ijesztő dolgokkal rémítgették a népet, hogy minél inkább kihasználható legyen. Az első ember egyetlen tekintélyt ismert, akitől életét, s az őt körülvevő javakat kapta: az EGY Istent. Az első ember számára semmi földi nem volt fontosabb, mint párja, családja, legfőbb kincsei, az övéi. A családtagok száma, akiket egyenként besorolt, mind számítottak, számon tartott személyek, magvak, sarjak voltak. Az első családok a családtagok számában képviseltek erőt, s az erő, hatalom, amellyel távoli célokat lehet elérni, tiszteletet szerezni mások előtt. Ezen okból kezdett el számolni, mivel minden egyes személlyel számolni kellett. Három dologban gondolkodott: én, a család, és a fenntartás terhe, küzdelme: EGY én, KEDves, HARmat. Önmagán kezdte, mivel ő volt az első. EGY – Az EGY – GYE ősgyök. EGY-en, de benne még pontosabban: egy E-n áll a világ! Fontos, hogy az Egyben E legyen, mert akkor egy Es. Vagyis: egy E-n-es, azaz egy E-n nyugvó. Az Egyben levő, mindEnható, mind E-n ható, első okon álló, (Igaz Égi E-n) nyugvó! Erre az alapra kell építeni, erről kell elindulni a megfelelő irányba. Ez a mag, a szEm. A GY szerepe összetett. A GY kulcshang, az eGY, aGY, naGYság áll a hátterében. A GY a cselekvés, alkotás kifejező hangja: GYa, dja, dia, és mind az EGY, mind az aGY esetében elsősorban a cselekvés, alkotás, teremtés, és az ezek mögötti megfoghatatlan naGYság fogalmát képviseli. A GY hang a Magy. Ért. Kézisz. szerint: „Mássalhangzó: a d és a j hang bizonyos tulajdonságait egyesítő zár-réshang, a ty hang zöngés párja.” Ez alap, nagyon fontos megjegyezni, mert a továbbiakban sok esetben magyarázatot kapunk egyes jelenségekre e felbonthatóság nyomán. A földi értel-Em, az Em-beri lét, EGY férfival kezdődött. Az ő szempontjából ő volt az első: EGY. EGY ÉN, azaz EGYÉN. ÁDÁM másik neve EGYÉN. Ő volt a földi EGY. Első GY. Első földi alkotó, cselekvő. Első gyúró, gyakó, gyártó, én – van – EGY: EGYÉN. Ezt ma is így mondjuk. A kivételes tehetség: EGYÉNiség. Én – értelmen nyugvó, alapuló. Az én a van (létezés) fogalmi körébe tartozó. Ragozhatnánk így is: én van, te létezel, ő élő. Ha átváltunk a, á hangra, és a GY rokonhangzójára, a D-re, valamint én – magam, aki számít: ÁDám. ÁD – alkot és juttat. ÁM – számossá tesz, sokasít, többszöröz. Ugyanakkor számba vehető, egy szem emberként számít – egy személy én, EGYÉN. EGY, az emberi számosodás, de az egyetemes számosodás kiindulópontja, alapja is.

KETTŐ – A K.T – T.K gyök: KéT – TéK. Jön még egy személy, aki szintén számít: ő a NŐ. Ő is ember, mint EGYÉN, vele egyenlő fél, de ő mégis más (második, megmásodott, külső–belső testiség–lelkiség más). A másik fél, az Egy(én) fele(sége), párja. EGYÉNnek (Ádám) mindene, KETtesse, tesső KEDvese, mása, a második egy. Ő is EGY, – lesznek ketten EGY testté alapon – az ’EGY testben KETTŐ’ másik fele, a feleség. A KETTŐs összetevőre (két komponens) tervezett élővilág másik – a számosodás szempontjából fontos – tényezője. Valójában az egy folytatása, a nagy EGY (két fél), az alkotó EGész másik összetevője, másik fele, hiszen a KETTŐ szoros együttműködése alkot egy újat. KÉT ujjal – hüvelyk és mutató – kört tudunk alkotni. KÉT ujj kört KÖT. Egy jelképes körön belül KÉT ember szoros KÖTődésben. KÉT TÉKoló, TeVő EGYbe köTVe léte, hiTVes állapot egy életre öTVözve, hiTVány, aki felrúgja. Ez a kör oly EGYség, amelyben külön-külön a KETtő csak egy-egy fél, vagyis alkotó felek, elemek, az EGY vagyis az EGész részei! KÉT – TÉK. A ték, ták, tok a tevékenység (alkotás). A KOT egyik értelme: egy tokban kifejlődő új (kotol). Ez csak KETTŐnek, KÉT TÉKolónak lehetséges, EGYedül nem megy. EGYesülésük után másállapotba jut. Ez lényének sommája, a Teremtő mosolya, egy másik élet. KETTŐ, egy pár, amelyben felek szorosan össze vannak KETve, kötve.

HÁROM – A HAR hegyet jelentett az ősnyelvben. A hegyek harmatja áldás volt. A harmat szó, bontásban har-mat. A mat, mad, med, ned vizet jelentő gyökök. HAR-MAT = hegy-nedv. A harmat olyannyira volt értékes áldás, hogy az áldás, kegyelem szó a román nyelvben az ősnyelvből átvett gyök – har – mind a mai napig. A harmónia követelménye: legkevesebb három tényező összhangja. Az EGYén és a KEDvES, a két fél együttműködésének kegyelmi áldása, a sarjadék, a gyermek, a HAR-mad-ik, amely a hegyek harmat, harmad áldásához hasonlítható. Ez is visszavezethető az egyhez. EGY család. A teremtésben a három pilléren nyugvás, a három tényező bizonyító ereje meghatározó. A házasságban a két felet az érkező kis harmat, a harmadik avatja családdá, és köti össze a két felet vérségen át végérvényesen. A hármas fonatú kötél erős. A két téglát, a mindkettőt borító harmadik köti össze végérvényesen. Ami három ponton nyugszik, az nem inog. HÁROM HAMAR elvégez egy munkát. HáRoM – HaMaR hangváz: H-R-M – H-M-R A HÁROM kulcsszám a nyelvi azonosításban is. három összehangzó jellemző a kifejezés megszületésének feltétele. Az ősnyelvet, a magyar nyelvet a harmónia szabály tartja össze. A kifejezés létrejötte, de a benne rejlő jelentés is. Minden élő szervnek is legkevesebb három szerepe (funkciója) van. A pár első kicsinye: a haRMadik, a kis haRMat, a férfi speRMából induló, KETTŐjükből száRMazó gyeRMek. Tehát a HÁROM – az EGY + KEDves + HARmat – egy család. Az első háromszög.

NÉGY – Mint minden számnak, a NÉGYnek is köze van EGYhez. Az N.GY – GY.N gyök: NéGY – GYéN, a NÉGY az eGYÉN része, az örökíthető eGYÉNiség, a GÉN. A szorgalom is átörökíthető jó példaadással. A NÉ! rámutató felkiáltás, az É magasra, ez esetben a GY hangra mutató: NÉ, GY! A GY kulcshang: eGY, aGY, alkotói naGYság. A GY hang a tervezés: aGYalás, a cselekvés: GYakorlás, GYakás, GYártás kifejező hangja. Erről még fent az egy számnál. A NÉGY munkát jelentő szám. Az ember munkára teremtetett. Nem robotra, hanem értelmes alkotó munkára! Az alkotó embert a munkája, annak eredménye teszi naggyá. A teremtett világ NÉGY fő jellemzője: teljessége, tökéletessége, összhangja, szilárdsága. Vagy a négy fő isteni tulajdonság: igazság, szeretet, hatalom, bölcsesség. A négy égtáj, négy évszak, négy ponton támaszkodás biztonsága stb. NÉGY az egyben, egy emberi testben négy végtag. A nagy végy, tégy, légy szavak munkavonatkozásúak, az általa megvalósult egy összessége. Ugyanakkor az N hang a növekvés, az É az égi magasság (minőségi követelmény), a cél kulcshangzója. A GY: gyakorlat, gyárt, gyökér és gyümölcs (munka kezdete és vége). Csak ebben a megközelítésben lehet keresni értelmét. A család, annak NAGYra növekedése is lehet a megnevezés egyik kulcsa. A nagycsalád munkát, teljesítményt igényel. Ezért serken FERre, erőre, PATtan, CSATtan, CSÜTöl, KATtan, NÉGYel FURtonFURt (négyennégy) TETTre, BOTra készen. A NÉGY számnév ősi megnevezései megmutatják, honnan erednek az utódnyelvek NÉGY jelentésű szavai, amelyek azon nyelvek hangzástörvényei szerint módosultak. Ilyenek: quatro, quattuor, catro, keturi, csetire, ceithre, patru, empat, apat, tetra (ógör.), tessere (újgör.), four, fire, fyra, nne, afar, arbeit, erba stb. Aki CSÜTölt, az nem TÜCSkölt. A CSÜTölés CSATa az életért – akár egy pályán való küzdelem – kemény munka. A TÜCSkölő a pályán kívül, a TACSvonalon kívül áll, TÁCSban van, TÁCS-csa (tátja) a száját, székelyül: TÁCSog, (t)ÁCSorog. Az ősiségtől mély értelmet hordoz a CS.T – T.CS gyök: CSüT – TüCS, a népi bölcselet kezdettől alkalmazza a hangya – tücsök tanmesében. Találó a kézzel-lábbal, hannal-gyallal dolgozó kifejezés (innen a hangya neve). Ősnyelven kéz = HAN, azzal HÁNgálunk, azaz dobálunk, dolgozunk (dol – lód-ít). A láb = GYAL, azzal GYALogolunk, őGYELegünk. Ennek maradványa a Székelyföldön ma is használt kifejezés a kemény munkára megjegyzésként: – na, jól NÉGYelik. A haNGYa szó tengelyében a NéGY szót alkotó vázhangok: NGY. Tehát a szorgalom fogalma nem a hangyától vétetett, hanem a NéGY nyomán kapta az örökmozgó kis rovar a haNGYa nevet, mivel állandóan haN-GYalog. A GYAL, GYEL gyök láb jelentése a kenGYEL, kenyGYEL szóban a láb, a GYEL kényelmét jelenti. További jellemzők a számnév kialakulására: a NÉGY lábon támaszkodás biztonságával kapcsolatos – szék, székhely, letelepedett állapot, építés, alkotó munka, népművelődés stb. Az étek NÉGY felé osztása nyomán alakult ki a kereszt, majd a fertáj (akadémikusan: fertály) = negyed fogalom. FER = négy, TÁJ = vág. Ez a negyed a tied – egyed. Később a kereszt lett a számolásoknál a sokasítás: összeadás (+), szorzás (x) jele. A keresztet sem övezte a kezdetben semmilyen misztikum. Azt a vallásalapító csalók magyarázták bele és sulykolták a néptudatba később. Tehát: egy NÉGYtagúra növekvő, sokasodó nagycsalád közös négyelése, munkavégzése a fő névadó. Szabó Szilvia* írásszakértő (grafológus) szerint: „a négyes a cselekvés, a munka száma” A már említett végy, tégy, légy is munkához kötődő. Érdekes, hogy az egynyelvűség idején kialakuló számok rajzolata a szék felfordított alakját használta a NÉGY jelölésére. Tudott dolog, ősi gyakorlat, a ház rendbetételekor, takarításkor a széket felfordítják. Tehát nincs mire ülni, mivel dolgozni, négyelni kell, nem pihenni, tücskölni. Azt majd a végén, miután helyére, lábára állítják a széket. A ma használt számok nem arab találmány, csak ők őrizték meg az ősiségből.

ÖT – Az ÖT – TÖ ősgyökből ÖT érzékszerv. Az Ö hang az Öl, öböl, kör, Öv szavakból kicsengő védelmi Övezet kulcshangja. A teljesség, TÖkéletesség isteni köre (a betű alakjától függetlenül). A T hang a Tudás és tett. TÖprengés nyomán felÖTlik a megoldás terve, kiÖTli, hirtelen jön az ÖTlet, kiÖTöl, megkÖT a gondolat. Ha a család fogalmában maradunk, akkor szintén a növekedést jelzi: a két fél (egy egész) és a három gyerek egy meghitt családi kör védő ölében, növekvő övében való tökéletes kÖTődése. A nagycsalád egyre növekvő feladatokat ró, sok ÖTölést, töprengést, azaz gondolkodást követel meg. Egy nagycsalád, erős kÖTelékében. A négynél több az ÖT. A négy ujj mellett, velük szemben ott az ÖTödik, amely rendkívül nagy segítség a fogásnál. Az ÖTtel már kÖTöm (fogom). Az ÖT a teljesség, a tisztesség csúcsáig való út felezője. Az ÖTnél önkéntelenül jöhet a bizonytalanság érzete. A félúton leállástól, a botlástól való félelem. Mintha kérdés merülne föl: vajon képes vagyok rá? Meg tudom tenni? Tudok lépni tovább az emelkedőn? Mi kell ehhez, hogy sikerre vigyem? Elég erős vagyok? És öööö, ÖTöl tétován, holott kéznél a folytatás kulcsa: a két kéz, kétszer kÖT, de úgy érzi, több kell a továbbiakban. Az ÖT számnév T hangja is kulcs. A T hang a titok, Tanulás, Tudás, vagyis a bővebb ismereTek, a Tevékenység, azaz az ismeretek gyakorlatba ülTetésének jelhangja, amely a további meghaTározó számokban is jelen van. A népi mondásban a bölcsesség: ahogyan egyről kettőre, úgy ÖTről hatra kell jutni. Ezek döntően fontos küszöbök, különben nem volnának jelen a népi szólásban! Az ÖT már kÖTött, az eszközök megvannak, mintha egy újrakezdés, egy új kezdet indulna. A tétovázó ÖTölés után elszántan átlépi az addig áthághatatlannak tűnő határt! A nyelv azt mutatja, hogy mind az ÖT előtt, mind az ÖT után van tétovázás (ötovázás). A kéz csak az ÖTödik ujjal (hüvelyk) tud kÖTötten fogni. Viszont amihez nem elég a kéz ÖT ujja, ott be kell lendülnie hatodikként a hatékony karnak (han, hón – kar). Amihez nem elég az ÖT érzék, ott elő kell venni a hatodikat, az ösztönt. Az ÖT a kiÖTölt terv, jöhet a megvalósítás.

HAT – H.T – T.H gyök: HaT – TeH. Innen jön a szerepe a ható hannak, hónnak. (a hón alatt: a kar alatt, amelyet a kar takar) a régi han, hón megnevezés, a hángáló kar, innen a germán hand – kéz. A kar HATékonyabb a kéz öt ujjával együtt. Nagyobb HATást fejt ki. Az öttel kötött és a HATékony hannal (karral) emelt, továbbított. A HAT** tökéletes szám lévén, osztható alkotóival: 1+2+3. Olvassunk utána az előzőkben: egy, kedves, harmad. Vagy: a nagy eg(y)ész, egy, amely a két fél és a három harmat, azaz gyerek. Ez már HATalom. A HATalom HATóerő. A HAT törzsi vén HAT ülőalmon hozta meg döntéseit. A HAT alom szentélye jelkép volt (hasonlóan a trónteremhez), a kötelezően tiszteletben tartandó döntések meghozatalának színhelyeként. Ami a HAT alom színhelyéről származott az a HAT alom kötelező érvényű utasítása volt, és HATALOMmal bíró az emberek mindennapjai, élete fölött. Van egy HATALOM, amely HATást fejt ki egy bizonyos HATárig, de csak addig fejthet ki HATást, ameddig a HATalma tart, addig HATályos, ameddig HATálytalanítják. HATalom: bizonyos HATárokig érvényre juttatHATó akarat HATékonysága, de csak abban az esetben, ha tényezője HATározott, azaz ha tározott elég erőt magában. Ami HATályos az ÉRVényes és TÖRvényessé teheti a HATALOM akarata. Úgy tűnik, hogy valamilyen mÉRVadó mérce szerint, ahhoz hogy ÉRVényre jusson egy HATározat, HAT ÉRVet kellett felhozni, amellyel alátámasztják. Ez esetben a HAT ALOM (trónterem hasonlata) elfogadta, és tovább már a HATALOM TÁRozott, ÉRVényes TÖRvényeként, azaz a HATalom HATározataként tették közzé. Eljutottunk oda, hogy megvan a HATalom: ÖT ujj meg egy kar – HAT, öt meg öt ujj és két kar (12), azzal már tudsz tenni – TUCC tenni. Ez a TUCAT, a TUDAT párja. A HATalom TEHet, teHET. HAT, egy HATékony család HATalma, ereje is. Jöhet a pálya.

HÉT – H.T – T.H gyök: HeT – TeH. A HATalom TEHet, teHET. A HETes a hatosból következik. A hat a hatékony erő, a HÉT a TEHetség, teHETség próbája a pályán, amely HETedHÉT országig tart, s amely pályán hatékonynak kell lenni. Itt már messzire jutottunk az egytől, de nem szakadtunk el tőle: a hétheted is egy, s a hegy, hétszer egy. Az alábbi szövegben hemzsegnek az E, É hangok. Szerepük a szövegben az EgyEnsúly megőrzés fontosságának hangsúlyozása. A HET, HÉT gyök fordítva TEH, a TEHer, TEHetség, teHETség gyökszava. A TEHET szó részarányos, oda-vissza ugyanaz. A TEHETséges, TEHETős emberre több TEHer hárul. A TEHetetlen, teHETetlen nem képes TEHerviselésre. E két szám nyelvi jelentésben egymásra utalt! A hat létezése előfeltétel. A HÉT a terHÉT hordozó kitartása akár HÉT próbán át is. Főleg a HÉT függ a hattól, de mindkettő az előzőktől. EGYnek kell befutni HATékonyan az élet HETedHÉT pályáját, jól kiÖTölt tervvel NÉGYelve a KEDvesért és a kis HARmatért is. Az áttörHETetlennek tűnő akadály legyőzéséhez kitartó küzdelem és hatóerő kell. A továbbiakban már a cél eléréséhez legyőzendő akadályokat jelölik a számok. Megkereshetők a hasonlatok a népmeséinkben. Érződik a hatosnak a HETessel való erős kapcsolata (alafa, eleve): megteHET valamit, határozottsággal elérHET távoli célokat. Az e hang szerepe a hetes szóban is társul a legmagasabb fekvésű magánhangzóval, az égi magasságú é hanggal: hét. A HÉT szóösszetételekben, beépült gyökként arra utal, ami messze van tőlünk, vagyis elérHETetlen vagy felérHETetlen. Vagy inkább nehezen elérHETő (h – belső odaadás). Az a valami, amely oly nagy messzeségben levő, mint a mesebeli HETedHÉT ország. A HETes jelölHET legyőzendő távolságot, mivel mindig a messzeségre mutat – HÉT hegyen, a nehezen elérHETő, szinte megközelítHETetlen HETedik hegyen túl. De leHET értelmi magasság is, amely értHETő vagy értHETetlen. Vagy megértési mérlegelési képesség, képtelenség: mérHETő, mérHETetlen. Attól függ, mennyire nyúlik (székölyül: nyólik – nyólcig) föl értelmi képessége! Fontos a határozottság hatékonysága, különben megteHETetlen, elvégezHETetlen, kivitelezHETetlen a feladat. Ha viszont megvan a hatalom, hatékonyság, akkor a távoli HÉT hegyen túli HETedHÉT ország sem elérHETetlen! Hatékony munkával képezHETő, tökéletesítHETő, fejlesztHETő, ami azt jelenti, hogy egyre jobban távolodó a képtelen, tökéletlen, fejletlen állapottól. Ha viszont képezHETetlen, tökéletesítHETetlen, fejlesztHETetlen, akkor nincs elég átütőerő benne, áthatolatlan számára a titkok fala, meghódíthatatlan számára a „HETedik ég”. Mivel teHETetlen, nagyon távol áll, meg sem közelíti, vagy soha nem is ér el a végkifejletig, azaz végére meHETetlen, nem éri el a teljesség, tisztesség csúcsát. Mit kell tenni azért, hogy tovább jussunk? A cél, a csúcs kínálja magát: elérHETed, tied leHET, csak nyújtózni kell, nyúlni, régiesen: nyólni határozottan az elérHETetlennek tűnő cél felé! A HÉT a teHETség s a pálya a cél felé. A HÉT a hatékonyság fejlesztHETősége is.

NYOLC – NY.L – L.NY gyök: NYoL – LaNY. Az NY lágy hang lévén, az erőtlenséget kifejező ernyedt, nyamvadt, hanyag, nyegle stb. szavak mellett, kulcshangja a nyújtottság, a ráérő nyugalom, a terjeszkedő mozdulat, régiesen NYÓL, azaz nyúl (valamiért), nyújtózás, vagy növekedést leíró nől, nyől, nyúl (fölfelé) szavaknak is, de az elNYújtózó pihenést is jelentheti. Az O hang természetéből adódóan oldottságot, kedélyállapotot kifejező, de bizonytalan kimenetelre utaló is. Ha a boldog, bolond, borong, dohog, fodor, folyondár, fondorlat, korog, locsog, lomha, mocorog, motyog, nyomott, oldott, rotyog, totyog, zsong szavakat vesszük, bizonyos hullámzó hajlam, egyhangúság, ingatag határozatlanság érződik. Az O lehet egy kitörő felkiáltás, vágy Óhaj, de lehet beletörődő, egykedvű, halk sÓhaj is. Az L lágy, énekelhető hang. A C címkéző, cégérellő, becéző de célt jelölő, magasra helyezett LéC is. Az LC páros az álca, délceg, élc, filc, polc, tálca szavakban külön-külön minden jellemzőjét mutatja. A ’nekem NYOLC’ kijelentésben bujkálhat egy háttéri áLCázott elégedett állapot, egy külcsíni délcegség tudatából eredő élcelődő, hanyag, renyhe könnyelműség, akinek csak a polcra kell könnyedén fölnyúlnia, mivel tálcán kínálja számára az élet a jót. Akinek ez végcélnak is megfelel, leáll, nem akar továbbjutni. Neki mindegy, azaz NYOLC, a NYOLC a cél, már NYOLCan vagyunk, elég az. Minek tovább? Így is kétszer többet kell NÉGYelni ennyi emberért. Kell egy kis pihenő, kis pihentető LANYha NYÓLánkozás. Ám a NYOLC, a nől, nyől, nyúl jelentéséből adódóan azt is kifejezheti ki, hogy bár a hét is messzire mutat, van tovább is, még nincs vége az életnek, még vannak CéLok, amelyek felé kell NYÓLni. Tehát a hatékonyság, a CéL elérhetése érdekében nyújtózni, NYÓLni kell még tovább. Előrébb kell tenni a CéLt, magasabbra az elérendő csúcsot jelentő LéCet. A nyoLC LéCén átugorva, indulhat tovább. NYOLC az elNYÚLó kéNYELem, a megelégedést kifejező szám, vagy a CéL felé az utolsó erőgyűjtő pihenés.

KILENC – K.L – L.K gyök: KiL, KeL – LiK, LöK. A nyolc elnyúló pihenője alatt megérlelődött a gondolat, hogy tovább KELL lépni. KELLENek az utódok, minél több. Tovább KELL LÖKni, LENdülni, hogy újabb utódok KELjenek életre. A KILENC szó NC párosa kellemes iNCifiNCi KILINCelés a katriNCa körüli játékos hangulatot is megjelenítő. A kerek szám, sőt a háromszoros kerek szám elérése lesz a kiTŰZött cél. TÍZ – A TÍZ a teljesség tisztasága, a minden fémet megtisztító tűz (őselem). Az emberi jellem tisztessége. Egy dísz, amely ott magasan, fenn ragyog, s amelyért a küzdelem egy életen át folyik. A szűz állapot is ilyen, sőt az sz hang értelmi hátteréből kiindulva százszoros értékű, fontosságú. Összegezve: A számok neveinek egyik névadója a személyek számszerű növekedése. EGY, KEDves, HÁROM, a harmónia, összhang megteremtése. EGY szilárd erkölcsi alapról lehet indulni a KÉT félnek. Egymásban bízva, KÉTkedés nélkül, a HARmattal, sarjakkal egyetemben. A szaporulat miatt a további számnevekben már a növekvő felelősség és annak megfelelés is tükröződik. A NÉGYelés, munka és osztás. Az ÖTölés, tervezés a HATékonyság növelésére. A HATékony erő, HATalom. A HÉT, a pálya, s azon a képesség, teHETség felmérése, HÉT próbát is kiállva. NYOLC, lanyha elnyúlás, ellazulás, pihenés. KILENC, az NC páros kellemes iNCifiNCi, asszonya katriNCája körüli játékos hangulatot megjelenítő. A kerek szám, a család TÍZes létszámának elérése a kiTŰZött cél. TÍZen felül, harmincig az egymás fölé helyezés gondolata van jelen a számnevekben: tízEN egy, tízEN kettő, … tízEN kilenc. Nem áll le, tovább kell HÚZni, ez lesz a húsz, majd rakosgat: húszON egy, húszON kettő, húszON öt, … húszON kilenc. A család HÁROMszor TÍZ tagúvá válása nagy ünnep: HAR a csúcs, MURi (három – mor, mur), táNC, beérett a sok iNCifiNCi, teljes a teRMékeny pár öRöMe a sok, a haRMinc gyeRMek látványán. Ha a TÍZzel elértek egy kiTŰZött célt, tovább folyt a verseny a tízen (tizen-) felül, hú(s)ztak a húszig. A húsz szó a tovább húzás. Mivel az ésszerűség törvénye megkövetelte, nem álltak le a kétszer tíznél. Az összhang elérése végett, húszon (huszon-) felül is hú(s)zni kell a tízesek harmadik fokáig, a három igazságáig, és e megvalósított összhangzat nyomán feltört a játékos jókedv, amely az NC párosban fejeződik ki – harmiNC. NEGYVEN – egyVENg, több mint NEGYVEN (ez egy küszöb) egyveng (egyvér) együtt, egy erős, összetartó, együtt dolgozó (négyelő), bevehetetlen közösség. Úgy tűnik, hogy a NEGYVEN, a munka számának, a négynek tízszeres szorzata, a harminc utáni első küszöb az EGYVÉrből származók teherbírásának felmérésében. Ez azt is jelenti, hogy a további számoknál a VAN, VEN nemcsak besoroló, hanem a családnál maradva, összeVONtan: ÖTtíz VENg (ötven), HATtíz VENg (hatvan), HÉTtíz VENg (hetven), NYOLCtíz VENg (nyolcvan), KILENCtíz VENg (kilencven) EGYVENG van, mindannyi EGYVENGből, egyvérből származó. Aki hetvenkedett, az a mögötte levő hetven VENgjének, hetVENgjének (egyvérből való vérei, testvérei) tudatában bátorkodott, hANGOskodott nagyképűen. Tehát a tízes számcsoportokban a VAN, VEN az egyvérből, egyVENgből származást is jelenti. A népmesékben A népmesék más névadó jellemzőket is kimutatnak a számnevek kialakulására. Középpontban a férfi és a nő. Egy legény keresi kedvesét. Ő rendszerint a harmadik, a legkisebb, lehet szegény, lehet királyfi. Keményen nyégyel, sokat ötöl, igyekszik hatékony lenni, s akár hetedhét országba is elmegy az Óperencián túlra a tiszta szűzért. Mindig tisztességes, becsületes. Vannak, akik untatják, maradj, legyen neked nyolc, ez itt tündérek országa. Ám őt sarkalja kedvese, szerelme megmentésének gondolata. Vállalja a további küzdelmet. Tudja, hogy értHETővé válik a cél, ha HATározott, erőt fejt ki, ám nyújtóznia, NYÓLnia kell érte. A KILENCedik próba az utolsó LÖKés a végső cél eléréséhez. Az utolsó KÜLÖNcleges próba a mesékben. Az utolsó fal, kapu, akadály, küszöb, amelynek leküzdéséhez kapaszkodóra, fogantyúra van szükség (szük – küsz). Eléréséhez fogózkodni KELL. KELL egy kellék! Ez a kilincs (székelyül kelincs), a megoldás kulcsa, amely egyúttal nyitja is az utolsó zárt a cél előtt. A KILENC próba, győzelem a gonosz, a sárkány fölött, a cél felé nyitó KILINCS. A sárkány KIL LINCSelése. Innen ered az angol nyelv: kill = öl és a linch szava.