A jövő megismeréséhez a múltat kell kutatni!
—————————
A Biblia a világegyetem teremtését nem taglalja. Csak annyit ír: „Kezdetben teremté Isten az eget és a földet.”
Amint bármely hatalmassá nőtt világvárosnak a kezdete az első cölöp leütése volt, így a Teremtő Isten a világegyetem teremtését, a legparányibb élettelen atomot alkotó elemekkel kezdte, és azoknak az atom belsejében elhelyezése, egymás közti viszonya, pályájuk, keringésük sebessége stb. határozta meg a leendő anyag fő jellemzőit. Az atomokból létrehozott anyagokból építette fel az egész hatalmas világegyetemet.
————————————————————————————————————————
A csillagászat csak tippel, pontos adat semmiről nincs. Sejtelmeik szerint a világegyetem kora kb. 13,8 milliárd év.
Hány csillagrendszer, azaz galaxis van? Mai becslések szerint 100-800 milliárd a csillagrendszerek, azaz galaxisok száma. A Hubble űrtávcső felvételei nyomán, a legtávolabbi csillagrendszerek fénye kb. 13 milliárd év alatt ér ide. Irdatlan távolság! Tejútrendszerünkben a tudományos becslés szerint legalább 100 milliárd bolygó található. A mi Földünk csak egy kis bogyó ebben a rengetegben.
————————————————————————————————————————
A Földbolygó megteremtése, alkotó anyagainak milyensége, majd felületének kiképzése, minden vonatkozásban pontosan, aprólékosan előre megterveztetett. Minden teljes összhangban ment végbe a világegyetem, a nagy összesség csillagrendszereinek teremtési folyamataival.
A teremtői fő cél: minden téren, minden időben a tökéletes egyensúly megteremtése, megőrzése a nagy összességben, paránytól a végtelenig. A nagy tömeg működési mintája a parányból indul ki.
A világegyetem Teremtője úr az összes általa teremtettek felett, a legapróbb szemcse belső felépítési szerkezetétől a leghatalmasabb égitestig. Ő akkor, ott és oly módon avatkozik be, változtat, ahogyan terveinek megfelel, anélkül, hogy az egyensúly megbomolna.
A Föld belsejének majd felületének kiképzése, az atomokból, élő sejtekből kiinduló teremtési munkái, előretervezve és meghatározott céllal történtek, nem esetlegesen, elszabadult vak vadságban. Az élő, önmagát szaporító buja növényzet színes virágözönével, tápláló gyümölcseivel, s a mozgó, sürögő játékos állatvilág megteremtése eszményien gyönyörű keret volt az utánuk érkező értelmes teremtmény, az Isten képére és hasonlatosságára teremtett ember számára, lakóhelyként, otthonként egy örökké tartó, soha véget nem érő életen át.
Minden őérte teremtetett.
Ezek előkészítését a teremtés könyve csak vázlatosan, érzelemmentesen közli.
A teremtési korszakokat napoknak nevezi. Hat napon, azaz korszakon át hozott létre mindent, amivel kialakította az élettelen és élővilág keretet, betöltötte a Földet. Ez egyenként hétezer éves időtartam naponként, korszakonként.
Első nap, azaz korszak alatt a Földet körülvevő rendkívül sűrű vízpára-por-füst elegy burok ritkult meg olyannyira, hogy fény hatolt be felületére, amely megvilágosodott. Így észlelhetővé vált a nappal-éjszaka váltakozás. E burokritkító folyamat hétezer év alatt zajlott le.
Második nap a földfelszíni vizek és légben terjengő sűrű, dús vízpára közé, szétválasztóként létrehozta a légréteget, a levegőeget, amely a sűrű páraburkot felszorította több tíz mérfölddel a bolygó fölé, köpenyként véve körül a Földet. E köpeny védelmében a Föld felszínén – beleértve a sarkokat is – kellemes, állandóan egyforma hőmérséklet uralkodott éjjel és nappal egyaránt. E folyamat is hétezer évet ölelt fel.
Harmadik nap, az egészen sima gömbfelületet –, amelyet teljesen elborított a víz – hullámossá tette, domborzatokat, mélyedéseket alakított ki, létrehozván a vízből kiemelkedő szárazföldet. Erre a felszikkadó felületre növényeket teremtett: maghozó füvet, gyümölcstermő fát, más fafélét, bokrot s minden mást, amit ismerünk, az egész növényvilágot. Mindenféle növényből egyetlen egyet teremtett, és jelképesen mindannyinak parancsba adta: Töltsétek be a Földet! E növénysűrűsödési folyamat szintén hétezer évet tartott, mígnem betelt a Föld növényzettel.
Negyedik nap annyira megvékonyította a felső – pára és jégkristály – burkot, hogy láthatóvá váltak a Nap, Hold és a csillagok. Ebben a világosságban a növényzet erőteljesebb növekedésbe lendült.
Ötödik nap teremtette a kis- és nagytestű vízi állatokat, a vízi csúszó-mászókat, valamint a levegőben szállongó szárnyas repdesőket. Mindannyiból párjával egyet, lényükbe oltva a szaporítási ösztönt. Ezeknek is szólt a parancs: Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be a Földet! Hétezer évük volt erre, hogy a Föld vizeinek minden szege-zugát benépesítsék.
Hatodik nap, kezdetén –, amikor a növényvilág dús zöldjével, s gyönyörűnél gyönyörűbb, buja színpompás, illatos virágözönével már teljesen betöltötte az egész Földet – megteremtette a szárazföldi oktalan állatvilág különböző válfajait, apró, nagyobb és hatalmas testűeket, páronként, szaporodási, utódnevelői ösztönnel.
Ezek után mondta ki: „Teremtsünk embert, a mi képünkre és hasonlatosságunkra.”
A Teremtő Atyjuk körül ténykedő fénytestű fiak kíváncsian várták az első földi testvérük megalkotását. Épp oly kíváncsiak voltak, mint mi földi emberek az ő formájukra, kinézetükre. Milyen lesz külsőleg az, aki csak kevéssel lesz alacsonyabb rendű, mint ők, és ő lesz a Föld fejedelme.
Teremtője egy hatalmas területen rendezett be számára egy PÁRAtlanul DICSő ottHONt, amelyben ÉDENgetett vÉDENcként élhetett gondtalanul.
A játékos kicsinyeikkel nyüzsgő állatok képe, madárdal, szín- és illatözön fogadta a hatodik korszak vége előtt megteremtett első embert, a Föld leendő fejedelmét, Ádámot.
Már megteremtése után munkára fogta Teremtője. A hatodik korszak utolsó szakában, még egyedülléte idején kellett megismernie az őt körülvevő földi növény- és állatvilágot.
A növények, állatok pontos megismerése, megnevezése hosszú folyamat volt. Minden növényt, fűt-fát külön-külön megfigyelt, vizsgált, aprólékosan tanulmányozott, hogy jellemzői szerint adjon azoknak találó megnevezést. A virágzásuktól kezdve: alakra, színre, illatra, majd gyümölcseik beéréséig növény fajtánként. A gyümölcsöket is: alakra, színre, kóstolás után ízre, zamatra, minden jellemzőjüket. Eme jellemzőik alapján adott nevet mindegyiknek.
Az állatokat szintén ily aprólékosan figyelte meg. Jellemzőik összessége sűrítve áll megnevezésükben. Évtizedeket tartott ez a tanulmányút az édeni birodalomban.
A hatodik korszak leges legvégén teremtette meg Isten Évát, a nőt.
A Teremtő Istent világegyetem birodalmának üzemeltetésében a már említett fénytestűek több milliós serege: főfelvigyázó fényhordozók, szeráfok, kérubok, angyalok szolgálják ki, mindenki pontosan a rábízott feladatát végezve.
A Teremtő az emberi világ felvigyázójaként megbízott egy fényhordozó főangyalt, akit Lucifernek nevez a vallástörténelem. Ő hatezer évet kapott e küldetése elvégzéséhez. Ennek utána a Teremtő átveszi a teremtési korszak utolsó ezer évére a készen benépesített Földet. A Főfelvigyázó feladata lett volna minden jó életfeltétel biztosítása a gondtalan élethez. Emellett a szaporodó emberiség erkölcsi nevelése, hogy maradéktalanul megtartsák a kiszabott teremtői törvényt, amely egyébként nem volt nehéz. Ugyanis egyetlen fő pontja a szeretet volt, amely segített igazságosan eljárni az élet minden területén.
A Főfelvigyázó fényhordozó főangyal önzésében elbukott, Sátánná, ellenállóvá lett, magával rántva a bűnbe az emberpárt és így azok utódait is. Ám a Teremtő Isten nem hagyta magára földi gyermekeit, megváltást ígért utódai azon részének, akik hozzá, és az ő törvényéhez, a tiszta őszinte szeretethez hűek maradnak.
Mivel az utolsó, a hetedik teremtési korszak is hétezer évet ölel fel, így a fennmaradó ezer év a helyreállítás korszaka lesz a Megváltó Krisztus király fősége alatt.
Mi most a helyreállítási korszak ezer évének belépője előtti utolsó lépcsőfokon állunk.
A bibliai időszámításokat tanulmányozó kutatók a Kr.u. 1975-ös évet jelölték meg az Ádám teremtésétől számítható 6.000. év beteléseként, ám a fordulat akkor nem következett be.
Mi okból?
Mert Ádám – feltehetően – a hatodik teremtési nap vége előtt teremtetett ötven évvel. Ennyit élt ő egymagában, ismerkedve az őt körülvevő teremtés csodáival, azokat megnevezve. A bibliai időszakok számításaiban az ötven év jelentőséggel bír.
Az utolsó teremtési korszak, a hetedik nap, az általunk ismert emberi történelem hatezer éves kezdetét Éva teremtésétől kell számítani.
Ez az idő a mi napjainkban, 1975 után ötven évvel telik ki. Ennek mi most a legvégén élünk.
A Bibliában jó előre jelzett végidő jelei most teljesednek. A Sátán által vezényelt Isten- és emberellenes tudomány elért egy olyan pontig, amikor már nincs tovább.
Már mindent meghamisítottak a földi világban Noé halálától kezdődően napjainkig, a társadalmi együttélés eredeti szabályaitól kezdve, hitvilágot, történelmet, széttaposták a szeretet törvényét, helyette törvényesítették a gyilkolást, főleg az új- és jelenkorban politikai rangra emelve azt. Ma az emberi társadalom sejtje, a család intézményének szétverése folyik, az eredeti, nemek szerinti emberi természet megváltoztatásán ügyködnek. Egész emberiségre kiható önkényes oltáshisztériával teszik tönkre az emberi testet. Tönkretették az élővilágot művi serkentőikkel, génmódosított katyvaszaikkal, megmérgezték a vizeket, a levegőt.
Ám ez sem elég az őrület folytatódik. A fentieken túllépve, most a Teremtő Isten, Johavan legféltettebb kizárólagos felségterületére léptek, hamisító, megbecstelenítő szándékkal!
A Teremtő képére és hasonlatosságára alkotott ember, a teremtés koronája meghamisítását tűzték ki célul. A sejtekbe, a sejtek örökítő anyagába akarnak belenyúlni, a gondolataiba belelátni, egy gépies emberfaj kitenyésztésének szándékával, hogy rabságba hajthassák a valaha szabadnak teremtett embert.
E szándékukban élő földi ember meg nem állíthatja őket.
Ez az a mozzanat, amikor a Teremtő közbelép, megálljt parancsol, és az egész mocskos, gonosz rendszert letörli a Föld színéről.
E pillanat már nagyon közel van! A küszöbén állunk! Tőlünk függ a belépés, amely a töretlen hit feltételéhez szabatott!
Mindenki vessen számot: hol és mint áll a fentiek tekintetében, mert a döntés saját felelősség kérdése!
https://www.facebook.com/sevaster1/videos/307726357362146/