AGY – Agyvelő. A gondolkodás szerve. Ész, elmebeli képesség. Kerékagy. Kézi lőfegyver kiszélesedő, kézbeillő hátulsó vége. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor] Az AGY – GYA ősgyök, amelyben a GY a cselekvés, alkotás kifejező hangja: GYA, DJA, DIA. Az AGY, EGY, NÉGY szavak mögött megfoghatatlan nAGY alkotóerő értelme bújik meg. A NÉGY, a cselekvés száma (jól négyelik), elsősorban a cselekvés, alkotás, teremtés, amelyet az AGY alkotóereje irányít. A GYökér és GYümölcs, a folyamat kezdete és vége. A GY hang épp a MÉKSZ szerint: „Mássalhangzó: a d és a j hang bizonyos tulajdonságait egyesítő zár-réshang, a ty hang zöngés párja.” Az AGY a gondolatok forrása és tárhelye, amelyhez bármikor lehet fordulni ATYai, tehát segítő gondolatért: ADJ (kettőzött gy hangzású – aggy) ötletet! És ADJa (aggya), esetenként megálmoDJA (álmoggya). Vagyis az AGY, a művet megálmodó, kigondoló, megtervező, gondolatokat finomító, átGYúró (átdiuró, átdjúró) alkotóelme fizikai központja, itt már kiérződik a GYÁrtás értelme. Gondja (gongya) van mindenre. Ezt csak mAGYar nyelven, a legeredetibb, legELMÉsebb, mAGYarázó nyelven lehet így felbontani, kielemezni. A finn aivot, az észt aju némileg hasonlít. Az ősmag(yar)-nyelven az AGYnak más megnevezése is volt: IKRA, amelyből kiugrik az alkotás szIKRÁja. 

Utódnyelvekben IKRA az AGY: románul CREIER, azaz I/KREjer, amellyel I/KREálni, azaz alkotni lehet. A szó a KR párosból láthatóan ősmag(yar)-nyelvi eredetű. A K.R – R.K gyök, a KöR szót alkotó. A KR párossal is létrejön értelemadó hangnyaláb, itt IKRA, EKRE. Az AGY, az IKRA, a képletes szEKRÉny, amelyből kipattan az ötlet szIKRÁja. A KR páros ismeretlen, meglepetést okozó belső tartalmat rejtő, taKaRó jelenségeket leíró szavak meghatározó tengelye. Ilyenek: bokros, cukros, csokros, ikra, makranc, pokróc, szekrény, szikra, ezekből bármikor „előugorhat” valami meglepően új.   

AGRÁR – Mezőgazdasági [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német < latin] A szó az M.G – G.M gyök: MaG – GaM előhangvesztett alakjával indul.   A latin AGRICOL szó a mAG (m/agricol) gyökből indul, és a mozgásra utaló IK ősgyök is jelen van. A GR páros G.R –R.G alvógyök GöR – RöG, és az alvógyökök valamilyen jellemzőt rejtenek, itt a GöRdülő RöG szót alkotó. A mezőgazdaság legfontosabb tevékenysége a MAGvak termesztése körül forog. Az első AGRÁRok a MAG népe, az ősMAG(yar)-nyelvet beszélő MAGtermesztők voltak. Innen már indulhatunk az AGRO- kezdetű, MAG sarjadású, MAGyar gyök útján.   Tomory Zsuzsa (amerikai nyelvész) szerint az AGRO AG gyöke az ÉKre, EKére is utalhat (g > k), ami nem kizárt, hiszen minden magyar szót három névadó jellemző alakít ki, és a gyök bővítményeivel három, sőt több értelmezést is kaphat a szóba ágyazáskor, akár különböző hangok kölcsönhatása, hangváltások, hangértelem kapcsolatok nyomán. Ehhez még hozzátehető, hogy „mező sumér nyelven an-GiR, kert, mező = GaR gyümölcs = GiRin, GuRun. Innen már csak egy lépés az aGRar, mAGRar.” http://thor.hu/?sumerma_nm_h%F5s Sumér (N. Brigitta segítségével).