Bővítettem e szó magyarázatán, és újra átéreztem, micsoda kifejezőerő rejlik ebben a hat hangjegyű szóban: AKARAT!   AKAR, AKARAT – Szándékozik, készül valamit tenni. Szándékos, tudatos [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ? finnugor] A mélyrehATó erőt szemléltető AKA hangcsoporttal indul. A másik fontos értelemmeghatározó az R hangcsoport: ARA, majd a szózáró ATA (akarat/a) hangvesztéssel. Az AKARAT leghatározottabb, legkifejezőbb magyar szavak egyike. Első és köztes hangként a leghatározottabb rámutató hangzó van jelen, az A hang. Az alkotó mássalhangzók a legkiemelkedőbb emberi hangok: a legkeményebb K, a legerősebb R, és a titokra, tanulékonyságra, távra is utaló, alkotásra, tettre rugalmasan pattanó, teremtő T. Az, hogy a határozottan rámutató A hang áll minden hang előtt – AK, AR, AT – erőteljesen hangsúlyozza a jelenlevő mássalhangzó mögött rejlő értelem szerepét. AK: kell a hatékony ék, kőkemény hatás. AR: a mindent elsöprő erő, amely tarol, sikert ARAt. A jó AKARATnak ARAnyat érő ÁRA van. Végül az AT: tüzesen, hatékonyan kattan, pattan, csattan, a teremtésre, tettre* kitartóan a táv befejeztéig. A CzF Szótár erről: „Általán az emberi lélek azon tulajdonsága, melynélfogva önmaga határozza el, amit tenni fog. Ezen embernek akarata van, azaz másoktól függetlenül, önszántából teszi, amit tesz.” Tehát kell az elmében élő, előretörő AK, ÉK, szándÉK, kell eszközként a végrehajtó KAR, annak fARja, azaz EReje (far, for, fer = erő), s ezek elérik a hATást, sikerre viszik: győz az AKARAT. Az AKARAT a legerősebb mozgató hatás, és ezt a részvevő hangok sugallják is. Ezekkel a hangokkal fejezi ki a magyar nyelv az életfenntartáshoz szükséges legfontosabb alaptevékenységeket: ARAT, TAKAR, RAKAT, RAKTÁR és az eszköz – KAR. Ha megfigyeljük, ezek a legfontosabb tevékenységeket leíró szavak az AKARAT szó alkotó hangjainak átrendezésével jönnek létre, és az A hang mindenhol hangsúlyos rámutató. Ez így, ezekkel az erőteljes hangokkal, ilyen értelmi kapcsolatban, és ilyen hangcserés átrendezéssel**, ily döbbenetes eredménnyel, hogy mindig értelmes szót adjon, egyetlen nyelvben sincs jelen! A különböző tevékenységeket leíró szavaknál a mássalhangzók helyezkedése változik azok szerint, mit jelenít meg a szó. Az AKARAT jelentése: AK, ÉK, vagyis Kemény ráhatással ARAT, TARol, beTAKARítja, TÁRolja a számára szükségeseket. Az aRat esetében – munkavégzésről lévén szó – az A az R-re mutat, sőt körülöleli – ARA –, s az eRő elsődleges szükségességét emeli ki. A Takarnál a T-re nincs határozott rámutatás, mivel ez Terület, Tér, amelyről a begyűjtés folyik. A K, mint ÉK, behatolás a leARatott termény közé KÉzzel, KARral. Tehát felKARolni, nyalábolni (nyaláb – bála) karral (erősen). Majd fordított művelettel kiengedni a KARok közül, és itt a gyök is fordul: leRAKni egy helyre, RAKatba.  
(Erdővidék némely falvaiban a kévekalangyát ma is rakásnak mondják). Innen a rakat biztos helyre viendő, ez a biztos hely egy TÁRolásra alkalmas belső tér, ahová RAKják, a RAK-TÁR, ahol TÁRolják, s ahol raKATonként osztályozható. A raKAT szóban levő KAT gyök jelöli azt, ami megfelelő helyre KATtan, illik, talál be, ebből jön az idegenül hangzó KATegória szó, amely az ősmag(yar)-nyelvből elment, és megváltozottan hazajött, oly valamit jelent, ami osztályozható, besorolható, neme szerint helyére KATtintható vagyis KATegorizálható. A felsoroltak mind az egyéni AKARAT által irányított tettek.

*„kattan, pattan, csattan, a teremtésre, tettre” A négyes a munka száma. Székelyföldön ma is használt szó a kemény tüzes munkára: négyelni. A kattra, pattra, csattra, tettre, valamint ferre (erőre), kotorj szavak a munkára felszólítás szavai voltak az ősmag(yar)-nyelven. A nyelvek szétválása után ezekből alakultak ki az utódnyelvek négy jelentésű számnevei: quatro, quattuor, catro, keturi, patru, empat, csetire, ceithre, tetra, four, fire, nne, afar, apat és más szóalakok.   

** A hangcserés átrendezéssel létrejövő, az alapértelmet megőrző szavak nagyszerű példája a KALÁSZ szó. Öt hangból áll, öt szó alkotható: KALÁSZ, SZAKÁLL, SZÁLAK, SZÁLKA. És ezek mind KASZÁL-hatóak. Egyetlen hangot sem hoztunk kívülről. Még hozzátehetnénk a KAZAL szót, amelyben LAZÁK a SZÁLAK (nem kötöttek), és KALLÓZható, azaz a peremen levő SZÁLAK, gereblyével rendezhetők, nyomtatható. A KAZAL háZALAKú.  

A magyar nyelven kívül minden más nyelv kifordított. Olyan, mint a béléssel kifelé felvett öltöny. Nehéz rendszerbe rakni, ezért volt szükség a grammatikára, hogy valamelyest keretet adjanak azoknak. A magyar nyelv teljesen gyökalapú. Minden szó elejétől végéig értelemhordozó gyökelemekből áll Ha jól megfigyeljük, a magyar nyelvben minden RAGnak, KÉPZŐnek mondott elem, értelemmel bíró gyökszó. Azok csak a magyar nyelvre ráerőltetett grammatika szerint RAGok és KÉPZŐk. A latin, német, francia, angol és más nyelveknél szükség van rájuk, mert be kell szegni a szavakat. Különben is a szóelemeknek nincs értelmük azokon a nyelveken. A magyar nyelven a szavakat szinte vég nélkül lehet hosszabbítani újabb gyökök hozzáadásával. Próbáljuk ki: Van úgy, hogy EGYEZŐ a véleményünk. Ám KEDv is kell mindKETtőnknek (t > d)  egyezKEDni. Mivel szükség van nekÜNK arra, hogy közös nevezőre jussunk, így hát leülÜNK, egyezkedÜNK. 

Nem mindig HETelünk (időzünk) ilyen gondolatok közepette, de azért kerítünk időt rá, amikor egyezkedHETünk. Vagy: ENGED. Van egy közmondás: Az okosabb ENGED. Aki okos, az ELMÉS. IK (ő egy IK vagy más IK) okos így engedELMES. Ehhez KEDv is kell. 
Ha van, akkor engedelmesKeDik. MegteHETi (hét egyik értelme a képesség, a mese hetedik próbája), így engedelmeskedHET. Persze ha NE fogalmazna meg ellENvetést, akkor engedelmeskedhetNE is. Ha van NEKie kedve, akkor van engedelmeskedhetNÉKje is. Talán lehetne folytatni. Látható, hogy itt – bár RAGasztjuk a gyököket – nem nevezhető kifejezetten RAGnak egyik sem.

Azt mondjuk, hogy az utódnyelvi, azaz idegen szavakat, csak a nyelvi titkok magyarázó nyelvén, a mai magyar nyelven lehet megfejteni. Amikor ezt állítjuk, akkor némelyek nagyképűséggel vádolnak.  

Vegyünk példaként egy idegennek látszó szót: TEXTIL Szedje elemeire bárki egy általa ismert idegen nyelven: TEX-TIL vagy TEK-SZTIL, TEK-KSZ-SZT-TIL. Mit olvas ki ebből egy angol, német, francia, olasz…? Szinte semmit!  
Magyar nyelven ez a felbontása: TEK-KSZ-SZT-TIL Ha magyar nyelven elemzem, akkor tudom, hogy ez T.K – K.T gyökkel: TeK – KöT kezdődik. A másik alvógyök: K.SZ – SZ.K: KéSZ – SZéK. A harmadik szintén alvógyök: SZ.T –T.SZ: SZőT – TeSZ. A negyedik: T.L – L.T: TiL – LiT. A TÉKolás a kezek ide-oda TEKeredő munkamozdulatai képének leíró szava. A TAKács, azaz szövőmester munkájánál a fonalak TEKeredő műveletei. A szövött anyagot a TAKács szövőSZÉKen, oSZTovátán KÉSZítette, kéSZÍTette, SZŐTte. De TEKSZTIL lehet KÖTött anyag is. A TIL a fonal, amely TILolással szétválasztott, és a KÖTéssel, TÉKolással váLASZTékosan (laszt – sztal – sztil) megmunkált. A váLASZTékos STÍLus szerinti és a szálak TÉKoláskor, KÖTéskor TÖKéletesen ILleszkednek.  

Itt egy másik: SPEKTÁKULUM – Érdekes látnivaló, látványosság. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: latin] A SPEKTÁKULUM alapja az SZP páros, mint SZ.P – P.SZ alvógyök: SZéP – PaSZ. Folytatás a P.K – K.P gyök: PeK – KéP. Valóban nem tűnik magyar szónak, holott több magyar szó van benne. Mi a SPEKTÁKULUM? Színes látványos alkotás, színes látványosság (spektrum = színkép). E szó példája lehet annak, hogyan módosultak és rejtőznek elszármazott szavaink az utódnyelveinkben. SPEKTÁKULUM – tehát az első a SZÉP gyök. Tovább: PEK. Fordítsuk a gyököt: (pek – kep) KÉP. A TÁKULum = TÁKOL ősi magyar szó, jelentése ALKOT. Ugyanazok a hangok más sorrendben. A LUM latin fény, a kisbaba LÁ ösztöni ősgyöke, a LÁM gyök. Vagyis KÉPet alkot, LÁtvÁNYt készít. Tehát SZÉP, KÉPi TÁKOLat, látványos alkotás, színes látványosság – SPEKTÁKULUM. Az SP páros még a látványosságot követők feszült figyelemére is céloz (SPanol – feszít).   

A TExTIL a szótáramban:   TEXTIL – Fonalból szövéssel, hurkolással stb. készült kelme. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: angol és francia < latin] A TEXTIL szó, magyarul helyesen TEKSZTIL, a T.K – K.T gyökből indul: TeK – KöT. Azért volna helyesebb írásmód a TEKSZTIL, mivel így látható az eredeti magyar gyökszó, és a többi elem is. A TEKSZTIL szó TEK gyökszava, amely a tak, ták, tek, ték, tik, tok, tuk stb. gyöksorból van, jelentése munka – TÉKolás, hasonlít a CSELekvés értelméhez, amely a kezek hasznos, CSELes munkavégző mozdulatait jelenti. A TÉKolás szintén a kezek (mancs – muna) ide-oda TEKeredő munkamozdulatai képének leíró szava. A TAKács, azaz szövőmester munkájánál a fonalak TEKeredő műveletei. A TEKsztil, a TAKács – szövőmester – TÁKolmánya. Talán SZőTtes, SZöveT volt előbb. A szóban két kötött mássalhangzó-páros van: KSZ és SZT, a közös SZ hangban összeolvadva. A TEK gyököt követő SZT páros az oSZTováta, oSZTóvető, poSZTó értelmi kulcsa. A szövésnél minden az oSZTáson, beoSZTáson dől el. A készterméknél a minta oSZTottsága adja az öltözet hangulatát. Minél több a minta, annál nagyobb a válaSZTék. Az SZT páros meghamisíthatatlan, letagadhatatlan ősnyelv azonosító páros! Varga Csaba írja az Ógörög: régies csángó nyelv című könyvének 216. oldalán: „A takács is tákoló: tákász, a szövet is tákolmány, de a szöveg is az, innen a latin szóegyezés: textor – takács, textum – szövet és textus – szöveg.”  Az SZT páros jelenléte mind a szöveg, mind a szövet esetében az oSZTás, válaSZTás, illeSZTés valamelyikét képviseli. Mindkét szóban benne van az ÖV gyök (szövet, szöveg), az ÖV körülvesz, körülölel, befog, épp mint a fÖVeg, sÜVeg a fejet. Ez lehet fizikai (szövetbe öltözünk), de jelképes is (szavak ölelésében éljük életünket). Az SZT páros, mint SZ.T – T.SZ alvógyök: SZőT – TeSZ, hangjai jelen vannak a SZőTtes, esetenként eltávolodva a SZöveT  szavakban.  A SZőTtes szó külön is érdekes, mivel az utónyelvekben a szövött dolgok TES (tesz), TIS gyökkel induló szavakkal fejeződnek ki. Például: az angol TISsue, román TESut, a francia TESsut, portugál TECido és mások. SZŐT gyök fordított alakjából születtek a TES, TIS, TEC gyökszavak, de amelyek csak visszahozva a magyar nyelvbe, magyarázhatóak. A SZTIL a váLASZTékos öltözködés lehetősége (laszt – sztal – sztil), a STÍLus. Vagyis a TEKSZTIL szó ebben az alakban mutatja igazi magyar értelmét. Meg kellene hagyni az X betűt a latin nyelvnek, és használni a KSZ kötött mássalhangzó-párost. Ezen az akadémiai elven a tyúkszart is lehetne X-el írni így tyúXar, mivel az is a gyökhatáron van akár a TEXTIL.   Tehát magyarul bármely idegenbe tévedt szó – kisebb-nagyobb erőfeszítéssel – értelmes elemekre bontható, mondandója megfejthető. Nem a nagyképűség mondatja velünk: Minden utódnyelvi szót csak a nyelvi titkok magyarázó nyelvébe visszahozva lehet kielemezni, és elemeiből kiolvasni eredeti mondanivalóját, mert ez bizonyítható!