ÁR – Az árunak pénzben kifejezett értéke. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor] Az ÁR, ÁRu, ARány, ARany, ARasz. Ezek vagy mÉRtékek, vagy ÉRtékek. Az ÁRu ÁRa annak ARányában volt, hogy milyen volt mennyiségi, minőségi mÉRtéke. Az ARasz hosszmÉRték volt. A megvásÁRolt ÁRuért ÉRtékének ARÁNYában mÉRtek ARANYat miután megfontolták, kialkudták az ÁRát.

A vásÁRok kezdeti VAS fizetőeszközének szerepét később az ARany vette át. Az ARANY ARÁNYító érték volt, mai nyelven a legnemesebb váltóérték, valuta (magyar gyök). Tehát az ÁRu annyi ARanyat ÉRt, amennyi ÉRtéket képviselt. Ezek a megnevezések összefüggőek. Ezt így egyetlen úgynevezett finnugor nyelven, de a világ egyetlen nyelvén sem lehet így levezetni, mivel ezen a nyelven született a fogalmat megnevező kifejezés. A vásÁR, ÁRu, ÁR, ARány, ARany, mÉRték szerinti ÉRték. Az ARANY jelen van minden nép nyelvében az eredeti megnevezés torzójaként, de eredete ősmag(yar)-nyelvi, mivel csak magyarul magyarázható a szó gyakorlati felhasználhatósági értelme. A vásár szó bontásánál érdekes dologra derült fény. A vásárhoz kapcsolódó jelenségek a fémeknek ember általi felhasználása szempontjából a régészetnek nem a jelenleg elfogadott fémkorszak időrendi álláspontját támogatja. A vas előbb, vagy majdnem egyszerre jelent meg a rézzel, és fő fizetőeszköz volt. A nyelv nem hazudik. A nyelv rögzítette a valót! (bővebben a vásár szónál)  
ÁR – 100 négyzetméternek megfelelő terület mértékegység. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: francia] A szó születését az ÉRtékek fogalmának kÖRében, azok megnevezései közt kell keresni. Egyetlen földi nyelv sem birtokol saját szógyököt, csak amit az ősmag(yar)-nyelvből örökölt, tehát a szó nem lehet francia eredetű! Az AR ősgyök az ARasz, ARany, ÁR, vásÁR és más szavakban meghatározó mÉRtékekre és ÉRtékekre vonatkozó. Minden területmérték a jÁRás, bejÁRás fogalmához kötődő (járás, megye). A nyÁRi mezőgazdasági munkák megnevezéseiben is jelen van: ARat, takAR, kapAR, sARabol, gyARol stb. Még a veszteség ÉRtékének felMÉRésében is megjelenik. Mekkora MÉRtékű, ÉRtékű a kÁR? A métER szó a mÉRet hangváltott alakja. Tehát eredete nem görög, hanem ősmag-nyelvi. A beMERítéses MÉRTÉKvétel tömegÉRTÉK megállapítására eredetileg nem a görög Arkhimédész felfedezése, hanem az ősmag-nyelv beszélői már régen használták előtte. Különben nem volnának jelen a meríték, mérték, érték szavak a mai magyar nyelvben. Arkhimédész csak újra felfedezte a már feledésbe merült módszert. Ez nem von le semmit az ő tudományos munkássága értékéből, mivel a görögök előtt ismeretlen, elfeledett módszerre döbbent rá hirtelen. Amint a méter, mérték, érték szavak egyike sem görög eredetű, úgy az ÁR sem francia, hanem mindkét esetben ősmag-nyelvi örökség.

ÁR, ÁRADAT – Áramló, hullámzó víztömeg, illetve ennek áramlása, sodrása. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor] Szögezzük le az elején, hogy az Á hangnak semmi köze a vízhez. Az ÁR szó a magas vízállást jelenti, az R hang a Rombolást. A CzF Szótár is a magasodással (har – hegy) hozza kapcsolatba. Az Á – Riadt és Riasztó felkiáltás. Kétségtelen, hogy minden nép élt át nagy ÁRvizet, de akkora vízözönt, mint az ősmag(yar)-nyelvet beszélők egyik sem. Egyetlen nép nyelvében sincs benne az a kifejezés: megúsztuk. Ezt Kiss Dénestől olvastam, sajnos a helyet nem tudom megjelölni. Az, hogy ez a fogalmi meghatározás elhangzott valaha, rögzült a nyelvben, és évezredek óta nap mint nap elhangzik egy nehéz megpróbáltatás sikeres kiállása, túlélése után e nyelvet ma is beszélők ajkain, arra utal, hogy az ezt kiváltó történelmi esemény rendkívül erős nyomot hagyott az ősmag(yar)-nyelvet beszélőkben. Ha ÁRról, ÁRADATról van szó, akkor a szóeredet csak ebből a nyelvből lehet! Az R hang tömören leírja az okozatot is. Az ÁRADAT szóban a következmény, amit az ÁR ADOTt és az lehet egy veszteségi számADAT. Az ÁR: magas vízállás (méretADAT), mely ÁRtalmakat okoz. Érdekes még, hogy t > c, hangváltással még a történelmi Özönvíz okára is rámutat: ÁRADAC azaz magas állás (árboC). Fordítsuk a szót (Rubik kocka): DAC-ÁRA. Az addigi emberi engedetlenség, DAC ÁRA. Ha még fordítunk, rábukkanunk más fogalmak megnevezéseinek eredetére: a > u, CUD-AR (hatás). Tovább: CUD – CSŐD (beDŐléS).