ASSZONY – Férjes, özvegy vagy elvált nő. Felnőtt nő. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: alán] Az ASSZONY szó ASZ – SZA ősgyök bővítmény. Esetében az ASZ, ÁSZ, ESZ értelemadó gyök meghatározó a fESZes állapot, SZÉtterjedés leírásában.
Minden közönséges gondolatot kizárva, csak a természetes nyelvi kifejezési eszköztár készletének pőre valóságával, amellyel a mindennapi élet bensőséges dolgairól kifejezéseket alkot, amelyeket a magyar nyelv a legfinomabb rezdülései szerint ad vissza, s amelyek nem kerülhetők meg, ha a teljes megértés a cél. Tehát közelítsük meg így a kifejezés boncolását. FA-ASZ – az F a teremtői erő jelölőhangja, FA, magas állás, ASZ, kiterjedő fESZesség. BA-ASZ – BA hatalmasat jelent, tehát hatalmas (legnagyobb) élvezeti kiterjedés: ASZ , amely következményeiben átSZAbja a jövőt: gyerek, család stb. A nÁSZ – ahol a Nő az ÁSZ, azaz a legfontosabb szereplő. Amelyik nő még nem ismerte, nem tapASZtalta meg testileg az ASZ jelenséget, az még nem ASSZony. Az nem érett, nem ASZ(ott) az ANYai SZErepre, még LE-ÁNY (le/nge/ányból le-sz anya), anyajelölt. Ha megismeri, átéli az ASZ élményt, akkor LE-sz ASZ(érett)-ÁNY vagyis ASZ-ÁNY azaz ASSZONY. A nÁSZ után nESZül az új élet az ANYai testben, a méhben (műhely) új mű, új mag, új ember teremtése kÉSZül. A kicsi az ANYatesti védett tANYájában nő, méreteiben fokozatosan terjed. Az ANYaságra érett ASSZonyi test SZÉlesedik fESZül, a magzat kéSZÜL kijönni a világra, feSZÜLt a helyzet, majd minden eshetőségre felkéSZÜLve, nekineSZÜLve, megSZÜLi kicsinyét. Az SZ hang az éréssel is kapcsolatos hang. Komolyabb elemzés nyomán kitűnik, hogy a lÁNY, ÁNGY (ánygy), asszONY szavak ÁNY, ONY bővítménye az ANYaságra utal. Az ASZ gyök SZ kettőzése a kiterjedést is jelenti, a fontosságot, az ASSZONYi test terebélyesedik. Az áldott állapot idején különösen. Az ASSZONYi lét, amelybe az ANYAság is beleértendő, a legfontosabb női szerep. Ebből levonató, hogy az ASSZONYi, ANYAi lét egy érési folyamat végeredmÉNYe, a nőiség meghaladhatatlan csúcsállapota. Az ASSZONY szó fordításakor a NÁSZágy, házas ágy megnevezésének eredetére is fény derül: ASSZONY fordítva NYOSSZA. Ez egyik névadó a  NÁSZ tetthelyének megnevezésére, a NYOSZOLYA (nászoló). Az ASSZONY szóból alakult egy ősrégi nőnév: SZONNYA (Szonja). Nincs az a nyelv, amelyen az ASSZONY jelentésű szót a szerepkör ily bőségesen kibontott magyarázatával vázolni lehetne. A szó az eredeti ősnyelven, ősmag-nyelven, az ősmag(yar)-nyelven alakult ki. Végezetül álljon itt a CzF Szótár véleménye: „E szónak eredetét megfejteni még eddig nem sikerült az elemzőknek. Révai a régi halotti beszédben előforduló achszin nyomán úgy vélekedik, hogy az a héber (issa) módosítványa;” Tovább több feltevést sorol még. http://osnyelv.hu/czuczor/ asszony.  

Személyes véleményem, a Halotti Beszéd többszöri átolvasása után, hogy írója lehetett jóindulatú, aki akarta, hogy a nép saját nyelvén hallja az igét, ám két dolog gátolta ebben. Egyik: nem volt a magyar nyelvet írásban visszaadható betűkészlete, csak a sovány, szegényes latin betűk. Másik: idegen volt, nem ismerte a magyar nyelvet eléggé! Össze-vissza szóalakokat használt.  
A Halotti Beszéd „ACHSZIN” szava NEM HITELES, nem mérvadó szóalak! Nem úgy mondták akkor, mert nem mondhatták úgy!