Már Bolyai János felfedezte és kutatta a magyar nyelv és a matematika szoros párhuzamát.

Az anyagi világ, a világegyetem, és minden, ami anyag, csak úgy maradhat fenn, ha képletes és valós egyensúlyát megőrzi. Minden, ami létezik, egyensúlyra törekszik.

A matematika alapja az anyagmennyiség (mate) olyan mozgatása (matika), hogy az = (egyenlőség) jel két oldalán létrejöjjön a tömeg (szám, anyag) EGYENSÚLYA.

A nyelvben is érvényesül ez a jellemző.

Teller Ede mondta: „ha én nem Ady Endre nyelvén tanulok gondolkodni, akkor belőlem egy közepesnél alig jobb fizikatanár lett volna.” Teller tudta, mit beszél, mert ismerte anyanyelve nyelvszerkezeti felépítésének alapjellemzőit, amely valóban csak a magyar nyelv sajátja. Teller fizikus volt, és így jártas a matematikában. Ráérzett olyan dolgokra, amire más nem. Kitűnően forgott az elméje a kiszámítások végzésekor az anyagok alapelemei (atom, molekula) tömeg-egyensúlyi helyzetének szervezésében, az egyensúly megőrzése, vagy – mozgatás (matika) által – ide-oda billentése érdekében.

Ezen múlt a siker vagy sikertelenség! Játékos könnyedséggel képes volt kiszámítani: mit tesz az atom, ha így vagy úgy helyezi el az = egyik vagy másik oldalán, mivel ő az EGYENSÚLY nyelvét beszélte. Így válhatott nemcsak fizikatanárrá, hanem tudós felfedezővé.

Az emberi agy két féltekés.

A jobboldali a lángoló, a művészetekkel – kép, zene, vidámság, jókedv, szépérzék – kapcsolatos tevékenység irányítója.

A baloldali ridegebb, a prózagyakorlat, anyag, számolás – központja.

A magyar észjárás a két félteke egyensúlyban működésének megőrzésére törekszik.

A magyar nyelvben minden hangnak sajátos szerepe van. Minden mással- és magánhangzó értelme magyarázható, és szerepe a szavak értelmének kialakításában felismerhető.

A magyar nyelvben az E és É hangzók vannak túlsúlyban. E hangok biztosítják a nyelvszerkezeti váz EGYENSÚLYa megőrzésének nyomán az emberi agy két féltekéjének EGYENSÚLYban működését. Aki ezt a nyelvet beszéli, könnyebben, szinte játszi könnyedséggel válik zseniális alkotások szerzőjévé. Ezzel nem azt mondjuk, hogy mindem magyar zseni, de birtokolja az alapfeltételi eszközt, és ha tehetség szikrája érinti, felgyullad benne.

A magyar nyelv szóalkotásaiban az összes nyelvek közül a leginkább EGYENSÚLYRA TÖREKVŐ. E jellemzője bizonyítja nyelvszerkezeti felépítésének tudatos tervezését.

Más nyelvek beszélőinek is lehetnek kitűnő képességei. Ők többnyire egy szakirányban képesek nagyot alkotni.

Például a germán nyelveket beszélőknél inkább a bal agyfélteke uralja mindennapjaik gondolkodását, az által irányítottak. E nyelvek beszélői kitűnőek a műszaki alkotások megvalósításában.

A latin nyelvek beszélőinél a jobb agyfélteke túlsúlya irányítja a művészetekre hangolódásukat.