“Noe azonban, mint Isten választott edénye, ki mindenkor és mindenben az Ur akaratját kereste, alázatos istenfélı, kegyes és jámbor ember volt. Feltétlen bizonyos tehát, hogy ı nem akart Isten ellen lázadni, mint azok, akik egy égig érı tornyot akartak építeni gıgjükben, egy esetleges második vízözön ellen, mert hiszen Noe bírta az Ur igéretét, hogy többé viz-özönnel nem fogja eltörölni a világot. S nemcsak bírta, de hitte is feltétlenül. İ tehát sem maga, noha élt még, sem az ı kedvencz fia, sem annak .harmadsziilött fia, Madaj. Kit mi is több más tudósok nyomán a magyarok ısatyjának tartunk — nem ment el a Szineár mezejére Bábelt építeni, hanem Ararát lejtıin csendes, boldog életet folytatott az Ur szerelme szerint. Az ı nyelve tehát nem zavarodott meg, hanem maradt a régi. Az özönvíz elıtti nyelv, melyet mindenki egyformán értett és beszélt. Következıleg vele volt fiai Jáfet, Magog és Madaj unokája nyelve sem zavarodott meg, hanem szájról-szájra azon épségben terjedt tovább, amint az az Édenben az Ur ajkáról elhangzott.”

http://www.napturul.hu/letoltesek/markos_azurszavamagyarvolt_1918.pdf?hc_location=ufi