BABA – Csecsemő kisbaba, játékbaba. Valakinek szerelmese, babája. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: gyermeki] Az eredet meghatározása itt találó. A BA értelemadó ösztöni ősgyök, amelynek valódi mondanivalója: nagy. Mind a BABA, mind a bába a kisbaba szemszögéből fakadt ösztöni kifejezés, és nagy, óriás, de ugyanakkor kerek értelmű is (ab – kerek). A kicsi szemszögéből, a szerinte kicsiknek tartott lények, tárgyak C hanggal (cici), később CS hanggal jelöltek. Ami édes D (didi), amit szeret nagyon mmmm (mama), ami pedig játékos mozgású: glglgl. A B hang nála többnyire nagyot jelent. A BABA szó érdekes jelenség a magyar nyelvben. A B hangnak erőteljes a végleteket megjelenítő szerepe, így a BA gyök nagy és kicsi jelentését viszi be a tudatba egyszerre: BA-BA. Vagyis az első BA = nagy, a második BA = kicsi. Jelentése összegezve: nagyon kicsi. Ez a szerelmesek esetében is így van, hiszen a szerelemben összegződik a parány és a végtelen mindenség fogalma. A szerelmes – kedves, édes kicsikéjének érzi szíve választottját, de aki – jelképes kicsinysége ellenére – mégis az egész világot, a mindenség összességét is jelenti számára.  

FÉLTÉKENY – Aki attól fél, hogy szerelmese, házastársa hűtlen, megcsalja valakivel. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: fél] Mint minden szónak, megnevezésnek, a FÉLTÉKENYségnek is legkevesebb három névadó jellemző összhangjából kell születnie. A FÉL gyökszó lehet ige és lehet főnév. Egyik FÉL (főnév) FÉL (ige) egyedül maradni. Ezért, és mert szereti a másik FÉLt (főnév), FÉLti őt idegentől. Ezt azért, mert vele érzi magát EGÉSZ embernek (em-ber = nő-férfi). Így ha a másik FÉL kiválik az addig EGÉSZnek hitt közös KÖRből (gyűrű mint zárt egész), akkor ő már csak FÉL (főnév) marad (az addigi egész fele), és FÉLbevágottként egyedül FÉL (ige), mivel úgy érzi, mellette egy űr tátong. Az L.T – T.L gyök: LáT – ToL. A féltékeny fél a LÁTható jelekből ítél. Úgy érzi, hogy a FÉLrejáró másik FÉL, TOLvaj módra meglopja bizalmát, mély érzelmeit. A TÉK gyök cselekvést kifejező. Egyik értelem itt az, hogy nem szeretné, ha a másik FÉL elTÉKozolná a boldog együttlét addigi ÉKes állapotát: ezért TÉKol, azaz cselekszik ez ellen, TÉKennyé, cselekvővé válik. Mint egy ÉK, beleAKad mindenbe, ami gyanús mozzanatnak tűnik, és ha elmérgesedik a helyzet, könnyen kárTÉKonnyá, életveszélyessé válhat. A TÉK fordítva KÉT, az élővilág szaporodása KETtős összeTEVőre tervezett (két komponens). Így a magára maradó FÉL elveszíti, addig értelmesnek vélt, célirányosra tervezett létének zavartalan folytatásába vetett reményét. Megrendül körülötte a világ, a lét értelmét látja megszűnni. A KENY gyök lehet minősítő, mert az NY hang az NTminősítő kötött mássalhangzó-párost is válthatja. Aki féltékeNY az féltőkéNT lép fel. De bizonyos mértékben az addigi KÉNYe is veszélyben van, hisz a páros (em-ber) élethez a KÉNYelem, KÉJes KÉNY, a közös KENYér is hozzátartozik.