BARÓT nevének eredetét – mivel a mai „nyelvészi és helységnév történeti irányelv” szerint magyar nem lehet – törökként jegyzik.

Egy leírásból: „A település nevét valószínűleg a honfoglaláskor itt letelepedett Barót nemzetségről kapta. A nemzetségnév a török boru aldi (= nyest) főnévre megy vissza.”

Tehát szerintük: török. De csak szerintük!

Egyik ellenérv: honfoglalás –, ahogyan tanítják – nem volt. Ez a térség már székelyek által lakott volt jóval előbb.

Azt is tudni kell, hogy ezt a medencét víz borította, amely a Vaskapu sziklái közt szakaszosan szivárgott le az Eszteren, Iszteren. Majd később a sziklák leomlottak teljesen, és a Kárpát- vagy Pannon-tenger vize – kinek hogy tetszik – végül teljesen lefolyt a térségből.

Az élet kezdetben fent a – ma hegyeknek minősülő, akkor viszont tengerpartot képező – fennsíkokon indult, a források, erek, patakok mellett. A források olyan nevet kaptak, amilyen a fő jellemzőjük volt. A Kormos például, a tőzegrétegek közül feltörő sötétebb színű vízéről. A BARÓT forrás viszont a közelében levő sok erős forrású BORvízéről, amit BARasónak is neveztek hajdanán, s a mellette kialakuló tavas részt BARA TÓnak.

A BARA TÓ mellé települt emberek közössége, a vizek apadása nyomán a BARA TÓ, majd BARÓT patak mentén lassan költöztek alább, mígnem a mai lapályos, sima térségre települtek le végképp. Így kapott végleg nevet lent a síkon később a BARÓT patak mellett kialakuló település.

Ez azt is jelenti, hogy BARÓT alapító lakói végigélték a térség átalakulásának századait, akárcsak Erdővidék térségének többi települését megalapítók.

Így hát BARÓT és a többi helység több évezredes múltra tekint vissza.

Amikor BARÓTnak nevet adtak, akkor még török nyelv nem is volt.

A Kárpát-medence helységei neveinek egy része a mai hegyek csúcsain, fennsíkjain alakultak ki, az életterüket meghatározó forrás- és pataknevekből. Majd a tengervíz szintjének apadását követve lassan költöztek lefelé kedvelt patakjaik mentén. Az itt élő székelység végigélte a térség földrajzi kialakulásának egész történelmét pár évezred alatt.

Nem minden falu visel patak vagy folyó nevet. A Kormos melletti falvak egyike sem viseli a patak, folyó nevét. Elképzelhető, hogy nagyobb közösség élt a Kormos forrásvidékén, patakja mellett, és valószínű, nem voltak annyira egységesek, s így külön falvakra oszolva más neveket vettek fel.