BORDÓ – Bordóvörös. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: Bordeaux városáról] A BORDÓ szó is B.R – R.B gyökbővítmény: BoR – RoB. Nem a BORDÓvörös szín kapta a nevét Bordeaux városról, hanem a város még falu, kistelepülés korában kaphatta nevét, a PIRos, VÖRös színről (pir – bir – bor). Az ott termett szőlőből készült jellegzetes színű BORról. Az igazi mélyvörös BOR által ejtett pecsétet nem veszi ki semmi, még a citrom sem. Ott marad, és mindig szemet szúr. Mitől e folt? BORTÓl. A T > D hangváltás rendkívül gyakori a körülírásokban. Ez történt itt is. Így lett a BORTÓ’ maradt nyom BORDÓ színű. Az igaz, hogy a BORDEAUX helységnévnek köze van a BORtól származó BORDÓ szín nevéhez. De ezzel vége. A magyar nyelvben viszont megtalálható nem csak a BOR neve, színe, hanem a BORkészítés körüli összes többi szókapcsolat. Az RD hangcsoport – ORDÓ – jelen van e szavakban. A szürethez, a könnyebb szállítás végett kORDÉ kell, amellyel többször fORDUlnak a szőlősorok közt. A szőlő leve csORDUL, egy része bORDÓvörös, a többi világos színű. A must hORDÓba kerül. A hORDÓ a helyére gÖRDÜl az ászokban. A szüret végén mindenki táncra pERDÜl. Némely nagy torkú legény már kurjant, ORDÍt is jókedvében. A szó tengelyében levő RD páros hangjai, mint R.D – D.R alvógyök: ReD – DeR, és hangjaival alkothatók a RED, RŐD (d > t) RŐT (vörös) szín neve, a szüreti szállításokhoz használ RÚD neve, s a DERűs hangulat, amely a jó szüretet jellemzi. Lehet keresni BORDEAUX város francia nyelvű névadó jellemzőit. A nevet minden valószínűség szerint a – még ősmag(yar)-nyelv egy változatát beszélő – kelta gallok adhatták. A BoRDó – BoRDeaux hangváz: B-R-D – B-R-D. A francia nyelv, a kelta-gall és a latin utcanyelv keveréke, az ilyen keveredés minden előnyeivel és hátrányaival. Ám egyetlen saját gyökszava, hangcsoportja sincs, csak amit az ősmag(yar)-nyelvből megörökölt.