Van egy nyelvtani megállapítás (szabály, törvény): magyar eredetű szó nem kezdődhet mássalhangzótorlódással. Ez igaz. Kivéve, ha előhang-vesztett.  

BRIGÁD – Munkacsoport. Önkéntes harcosokból álló csapat, nagyobb egység. Katonai dandár. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: olasz] A BRIGÁD is a BR magvú értelemadó hangnyaláb hangvesztett alakjával indul és vegyes összetételű embercsoportot jelent (ábrázatok, ábrik).

A GÁD gyök a kerítés, körülvétel, védőGarÁD szó rövid alakja. A GÁD az ősi nyelvben védőhad jelentésű volt, az ellenség behatolásának megGÁTolója. A D hang egymagában is bizonyos véDelem értelmet viszi a szóba: erőD, váraD. Például a dák dava, deva, mint véDvár. Magyar elemekből épülő kifejezés, mint az alábbi.  

BRIKETT – Szénporból hasáb, tojás alakúra sajtolt tüzelőanyag. Ilyen alakúra sajtolt szemcsés anyag (pl. takarmány). [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: francia] A BRIKETT is vegyes anyagok jelenlétét leíró előhangvesztett (o)BRI  értelemadó hangnyalábbal indul. Az aprított szénből, bizonyos adalékkal, készült vegyes keverék anyag tojásalakzatba (ov, ovri, obri), áBRÁba sajtolva. Ez a BRIkett. Az IK mozgást, alkotást is jelent. A faBRIKál szóból eredőnek is vehetjük, amely ősmag(yar)-nyelvi eredetű. A KETt – TEK gyök is alKOTás értelmű. A szó alakulhatott ki bármely nyelven, ám teljesen ősmag(yar)-nyelvi elemekből áll.  

BRILIÁNS – Különlegesen köszörült, erős fényű gyémánt. Átlátszó drágaköveknek a fényhatást legjobban érvényesítő csiszolási formája. Elkápráztató, kiváló, remek. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: francia] A BRILIÁNS az (a)BRI hangnyalábbal indul. A különleges szépségű csiszolt gyémánt külalakja (ábra) vegyes érzelmeket kiváltó – leRÍ róla, hogy a fényűző élet kelléke. E látványt, mint fényhatást az IL gyök (az illa hangnyaláb) adja (villan, csillog). Az IÁ kötött magánhangzó-páros rendszerint érzést, érzelmet, meglepetést kifejező a kIÁlt szóban. Az ÁNS, ÁNT, ÁNY minősítő gyökszó. A szó nem alakulhatott ki egy alig több mint ezer éves nyelven, hiszen az ékkövek története több évezredes, így az egynyelvűség idejére is tehető. Ám, ha bármely utódnyelvben is alakult volna ki a szó, minden alkotó eleme ősmag(yar)-nyelvi eredetű. E szóalkotó elemeket csak a mai magyar nyelven lehet kibontani, és csak magyarul lehet azokra magyarázatot adni.  

BRINDZA – Liptói túró. Kecsketejjel készült juhsajt. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: vándorszó: román < ? trák-illír] A szó kialakulása ősmag(yar)-nyelven történt. A BR páros az (e)BRI értelemadó hangnyaláb kevert vagy keverve készülő dolgok vagy ilyen művelet megjelenítője a szavakban. Például: abrak, ábra, abroncs, abrosz, babrál, bronz, cibre, fabrikál és mások. A BR páros itt alvó B.R – R.B gyök: BuR – RuB, és e túróféleség egy másik jellemzőjét emeli ki: BURokba töltve tárolják. Székelyül nevezik még BŐRbeli túrónak is. A csomagolást régen mindig BŐRtömlőkkel oldották meg. A BŐRöND is BŐRből készült. A degeszre tömött BŐRöND hasonlata is találó. Az IN kellemi értelmű gyökszó, s itt az ízre vonatkozhat. Az ND páros mutat a csomagolásra – beNDőbe töltik, de az N.D – D.N gyök: NuD – DuN, jellemzőt is rejt. A BRINDZA csomag külalaki látványa: NUD (gömbölyded pucérság), DUNdi. A DZ páros a boDZa (üreges), eDZ (érési idő), kérőDZő (tejéből). A B(ő)RiNDZa: üreg belsejében érlelődő kevert túró, azaz BRINDZA. A szó valaha még az egynyelvűség idején képződött, és sűríti az összes névadó jellemzőt. A fenti szögletes zárjelbe írt nyelvek megörökölték az ősmag(yar)-nyelvből.