A BURGONYA, KRUMPLI növényről úgy tudjuk, Kolumbusz új világi kalandja után jelent meg Európában. Sokak szerint nem volt addig magyar neve.
Ezt utóbbi megállapítást elfogadják azok, akik a magyar nyelvet az úgynevezett honfoglalástól számítják.
Egy rétegnek megfelel ez így, azoknak, akik vallják a hivatalos akadémista bérnyelvészi tételt, miszerint a magyar nép makogva érkezett a Kárpát-medencébe, és beszélt nyelvének 70%-át a megérkezése után lopkodta össze „a sokkal műveltebb szlávoktól”. Reméljük, egészségükre válik többdiplomás bérnyelvészi tudatlanságuk, mert az ma menő.

Aki viszont – a rengeteg nyelvi bizonyíték birtokában – biztos abban, hogy a magyar nyelv a teremtés nyelve, az tudja, hogy a növény jelen volt az emberi történelem hajnalán, az első ember életterében, s nevet kapott jellemzői alapján. Az Özönvíz előtt a teremtett növények mindenhol egyenlően jelen voltak a Föld minden részén, az északi sarktól a déli sarkig.

Az Özönvíz felforgatta a földi rendet, s így a növény nem jelent meg az Európának nevezett földrész növényvilágában. Elfogadható tehát, hogy a tengeren túlról hozták be, mint visszatérő növényt.

Mai megnevezéseit – BURGONYA, KRUMPLI – francia, német eredetűnek mondják. Ám ezeknek a nyelveknek nincs saját gyökrendszerük, kizárólag az ősnyelvi gyökrendszerre építkező, hanghiányos, fogyatékos nyelvek. Saját szavaik alkotó elemeire is alig van magyarázatuk. Azoknak teljes megfejtésű kielemzését, a bennük rejlő ősnyelvi értelemhordozó elemek segítségével csak a ma is élő ősnyelv, a magyar nyelv segítségével lehet elvégezni.

Amikor a magyar élettérben újra megjelentek a régen is létezett növények, a magyar nyelv nem adhatott más nevet azoknak, mint valaha a kezdetben, mivel ugyanazokra a jellemzőkre, ugyanolyan névalkotó készlettel bírt, mint a teremtés hajnalán. Sem a PITYÓKA, sem a KUKORICA, sem a PAPRIKA nem kaphatott más nevet, mint valaha az ősiségben – a jellemzőik szerintit.

A BURGONYA, KRUMPLI lehetnek akár új keletű nevek. Ám a franciától, némettől hiába várnánk magyarázatot e nevekre, mivel még a gyökszavaikra sincsen magyarázatuk. De lehet próbálkozni.
A magyar elemzés itt alább:

A BURGONYA szó a B.R – R.B gyökre épül: BuR – RuB. Ismert tény, hogy a Föld legfelső BURokrétege termő, csak ez alkalmas termesztésre. A BURok, a ROPpanó, PORhanyó, porhANYÓ rög a termőföld. Valaha az ősnyelven a BURgonok, BURgundok földjének ez volt az alapjelentése. A holland származású, dél afrikai földművelő telepesek is ezért viselik a BÚR megnevezést. Ők a Földgolyó termő BURkának, PORának PÓRnépe.
A bURGOnyát a szORGAlmas, kÉRGEs tenyerű mAGRÁrok, földművelők termesztették, termesztik.
A burGONYa a szeGÉNY ember legfőbb eledelévé lépett elő az újbóli felfedezésekor.
A burgONYA inkább a puha, porhANYÓ talajt szereti, abban tudnak kiterjedni a gumók. Lisztes, pépesre, porhANYÓra főtt gumója finom ételalapaNYAG. PecsENYE mellé serpENYŐben porhANYÓra sülve is, kitűnő eledel készül ÍNYEnceknek. A jó kENYÉrbe is jár burgONYA. A burgONYA ételt az ANYA készíti el családjának. Ez a fELESÉG – ELESÉG párhuzama a nyelvben.
Ha megfordítjuk a szót: BURGONYA – ANYOGRUB. A jó fajta BURGONYA ANYAGa ROPpanó. Ha konyhakertben termesztik, jó, ha minden elültetett BURGONYA mellé PORGANYÉt tesznek.
BuRGoNYa – aNYaGa RoP – PoRGaNYé hangváz: B-R-G-NY – NY-G-R-P – P-R-G-NY.

 

A KRUMPLI neve K.R – R.K gyökbővítmény: KöR – RoK. A KRUmpli szókezdője az a/KRU – a mAKRAnc, szIKRA szavakban kellemetlen hatást jelez. Megtörténhet, hogy ez a KeseRű benyomás a KRUmpli tényleges maghozó termésének, a szárán levő bogyónak a kóstolása nyomán alakult ki, amely kellemetlen KeseRnyés ízű, evésre alkalmatlan, sőt mérgező. Fogyasztása kábulttá tesz. Ebből ered a részeg ember jellemzője: PITYÓKOS. A krUMPLI íze IMPOnáló, pOMPÁsan körített étkek készülnek belőle. A krUmPLI tÁPLÁló eledel.

 

A PITYÓKA neve P.T – T.P gyökből indul: PiT – TáP valaha volt egyik ősnyelvi neve is e gyökből: PaT – TaP indult. E gyökkel több nyelvben is jelen van: angol potato, német kartoffel (p > f), svéd potatis, olasz patata és mások. Azonban ezekben a nyelvekben nem mond semmit a gyök, nem adható átfogó magyarázat a név kialakulására, míg a magyar nyelvben arra is rámutat: PaT – TáP, hogy ledobva PATtog a talajon, és TÁPlálkozásra alkalmas. A PITYÓKAgumó, ha lePOTTYantják felPATtan.
A piTYÓKa szárán levő tulajdonképpeni bogyótermés, amely mérgező hatású, KÓTYagosító, piTYÓKosító. Innen  ered az italos részegségre mondott piTYÓKos jelző.

Bővebben, a – szerkesztés bővítés alatt álló – szótár címszavainál a második kiadásban.