BURZSOÁZIA – Kizsákmányoló uralkodó osztály. (kommunista-liberális vélemény K.S.) [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: francia] A BURZSOÁ megnevezés a B.R – R.B gyökre épülő szó: BuR – RaB. A szó értelmének megfejtéséhez a B.R gyökből induló szavakat kell vizsgálni. Kiderül, hogy az alapgyök értelme, jelentése a termőtalajt BURkoló növényzettel és a földBURok felszínén történő alapvető életszükségletekkel kapcsolatos. A szó valamikori alakja BORZSA, BURZSA, BÖRZSE lehetett. A semmittevő, munkától iszonyodó, tekergést kedvelő, szószátyár liberális-kommunista felbujtók lejáratták ezt a tisztességes kifejezést, éppúgy, mint az elvtárs szót.  

A B.R gyökből sarjadnak: barack, barom, barázda báró, bárány, bér, béres, bérlő, bír, birka, bíró, birtok, bor, borona, bőr, búrján és mások. Ezek a kifejezések mutatják, mely lehetőségek kihasználásából alakult ki a tehetősebb réteg. A BOJÉR szó egyik jelentése: földművelő, gazdálkodó, a termőtalajt BUJán beBORító, termő, kemény ROBotoló munkát megkövetelő növényzettel kapcsolatos. Innen a BOR, BUR. Valaha Dél Afrikában a szorgalmasan gazdálkodó BÚRok voltak ez osztály képviselői. Az RZS hangcsoport – URZSA – többnyire tűz, hő, forróság, és az odaadó, kihevülő, szorgalmas munkát jelenti. A valóságban az egyszerű falusi földműves volt a termőföldet szerszámaival BORZOló, mORZSOló bURZSA. Az, aki a pERZSElő napon, a kemény munkától felhORZSOlt tenyérrel végigdolgozta a napot, és este még kukoricát vagy más magvakat mORZSOlt állatainak. E körhöz tartozó kifejezések még a: tORZSA, petERZSElyem (székelyül), pORZSOl, pÖRZSE és a pergő-forgó, pERZSElő ERZSÉbet, ÖRZSE is. A bURZSOá osztály, a termelői tÖRZS, jó anyagi helyzetét mindig irigyelte a semmittevő, csavargó, gézengúz, kommunista népség. Így lett a társadalmi osztályok mesterséges kialakításakor francia nyelven –, de ősmag(yar)-nyelvi gyökből – a BURZSOÁ megnevezés a gazdagabb rétegre rásütve. Ismerve az emberi önzést, nem kizárt, hogy voltak sokan köztük dÖRZSÖlt elnyomók is, de semmivel sem rosszabbak a maiaknál. Tulajdonképpen a nagyságot jelentő BÁR(ó) szóhoz hasonló a BÚR szó is. Tehát ősmag(yar)-nyelvi eredetű. Érdekes még az OÁZIA, amely a sivatag közepén feltörő forrás körül kialakuló OÁZIS buja zöldövezete, s amely a jól vezetett tanyagazdaságot is jellemző látvány. A szóban levő RZS páros, mint R.ZS  – ZS.R gyök: RiZS – ZsíR hangjaival alkotható szavakból látható, hogy RIZS, ROZS, RÓZSa és egyéb termesztők, akik úgymond kemény munkával kicsikarták, kiZSARolták a föld, ZSÍRját. 

A Z hangcsoport – ÁZI – a megalapOZOttság, bIZAlom. E népréteg az emberiség élelmiszerellátója. A ZIA (dia) jelentése: munka. Ezek, és más szavak, amelyek fedik e tevékenységhez fűződő jelenségeket, magyar nyelvi elemekből állnak.