CEMENT – Vízzel péppé keverve kőszerűen megszilárduló porszerű építőipari kötőanyag. [a hivatalos nyelvészet szerint: német] A CEMENT C.M – M.C gyökből képzett szó: CeM – MeC. A fenti cemende címszónál előforduló CeM – MeC > SZEM – MESZ váltás nyomán felötlik a MÉSZ – CEMent kapcsolat gondolata, hiszen mindkettő építőanyag. Idézet egy magyarázó leírásból: „Már a régi rómaiak ismerték a betont… Pontosabban szólva: a betum-ot! A rendelkezésre álló források szerint ugyanis […] a római építészek gyakran emlegetik: van a Nápoly melletti Vezúv tűzhányó oldalában egy különös homokfajta, amely megnedvesítve, néhány hét múltán sziklaszerű anyagot ad. Ezt elsősorban kikötők építésénél használták fel, mivel különös módon a tenger nemhogy gyengítette, hanem inkább fokozta is a szilárdságát.” Kiem. K.S. http://mek.oszk.hu/00000/00057/html/06.htm A CEMENT szót valaha a magyar nyelv egy változatát beszélő etruszkok használhatták még a latinok előtt. A c > t hangváltással CEM > TEM. A CEMent – TÖMent, azaz tömeny, tömény vagyis TÖMÉNT, TÖMés gyanáNT alkalmazható, TÖMörré, KEMÉNY-nyé váló anyagot jelenti. Az M hangcsoport – EME – itt a cEMEnt kOMOly kEMÉny, tÖMÉsként való alkalmazhatósága. A szókezdő C hangnak szerepe van az értelem kialakításában. A piCiny homokSZEMek (szemcse) apró voltára utal, de akár az aCél, pánCél esetében a rendkívüli KEMÉNYség megnevezője is. A Cél szóban a kemény elhatározásé. A szóban levő NT páros (cement) hasonító (mint). Az NT páros és az NY hang közös értelme okán mondhatnánk: CEMENY, CEMÉNY, innen csak egy lépés a KEMÉNY, és ez mind elvitathatatlan sajátossága a CEMENTnek. A fenti idézetből megtudható, hogy a BETON szót előbb beTUM alakban (etruszk) használták a rómaiak, tehát BETÖMésre alkalmas CEMÉNY (kemény) anyag. Az alapozást az ősnyelven TÖMésnek mondták. Innen a TEMplom szó egyik névadója: magaslatra, magas TEMbre, TÖMbre, DOMbra emelt kemény TÖMött alappal bíró DÓM, mint „Isten háza” (ház – otthon – odhon – odum – dom). Az alapkő sumér neve: TIMINna. Tehát TEMEN alapul az épület, TEMEN áll, TÖMésen. Innen ered románul az épületalap neve: TEMelie. A CEMENT, BETON nagyon régi megnevezések, még a német nyelv kialakulása előttről! NT – TN értelmi kapcsolat: a cemeNT megszilárdulása után nehezen boNTható. Ha a Vezúv tudott veTNi ilyen zuvatot (vet zuvat: Vezúv)*, homokot, ami jó cemenTNek, akkor az ETNáról (vetna)* is feltételezhető.

*VEZÚV, ETNA – mindkét név ősnyelvi eredetű, és mai magyar nyelven elemeire bontva érthető. VEZÚV – VEti a ZUVatot. A zuvat szó ma is használt Székelyföldön. Jelentése: törmelék, de így nevezik az emberi, főleg párkapcsolatokat, házasságokat, sorsokat összetörni képes pletykát is: zuvatolnak a vénasszonyok, azaz pletykálnak. Az ETNA – vET NAgyot, ez a kitöréssel járó robbanó hangokról kaphatta nevét. Szicíliában sok vidék és helység megnevezése magyar szóelemekből áll: TaORMIna, PalERMO, (Ta = táj, Pal = lapos vagy fal, ormányság = dombvidék), CéFALU és mások. A sziget első lakói, akikről nevét is kapta: szikulok (székelyek) voltak.