A CINÓBER szín a cinnabarit ásvány színe, ez a cinóberpiros. A hivatásos nyelvészet görög eredetűnek írja és szerintük német közvetítéssel érkezett a magyar nyelvbe. Ám van itt néhány érdekesség, amit a nyelvész urak figyelmébe ajánlhatok. Egyik a kezdő C.N – N.C gyök: CiN – NiC, a C és N hangok együtt, de akár eltávolodva a szóban, játékos, párkapcsolat hangulatfokozói lehetnek: iNCifiNCi, katriNCa, kaNCa, puNCi, NőCi, CuNa stb. A kellemi IN gyök a cINóber nevében azt jelenti, hogy e szÍN csINtalanságra INgerlő. Az N hangcsoport – INÓ – a fINOm, csINOs, szÍNEs, pINA szavakban szintén élvcélzatú. A B hangcsoport – ÓBE – a cinÓBEr kiABÁló, ÓBÉgató, kEBElre, szívre ható szín. A szózáró B.R – R.B gyök: BeR – RiB. Ősnyelven a vörös színt R.B – B.R gyökkel is írták. A RIBizli – BIRizli fordítás élt és él ma is. A RUBin, bíBOR, BÁRsony, BORdó, cinóBER mind vörös színnel kapcsolatosak. A CiNóBeR – RuBiN hangváz: C-N-B-R – R-B-N. Amikor a CINÓBER színt megnevezték egynyelvű volt a világ. A görög, német még csírában sem létezett, így a CINÓBER a teremtés nyelvén kapott nevet. A legősibb mesterség felkínáló színe a vörös. Nem véletlenül cinóBERszínűek a kéjházak vörös lámpái. A B.R – R.B gyök a BŐR nevét is alkotó. A BŐR egyik jellemzője: megREBen ijesztésre. A jó nőre mondják: jó BŐR. Az ősi mesterséget űző nők a saját BŐRüket vitték vásárra és így RIBancokká lettek. A fentiek szerint köze van ennek a CINÓBER színhez is. A CiNóBeR – RiBaNC hangváz azonos hangokból áll: C-N-B-R – R-B-N-C, 180 fokkal elfordítva. Tehát a CINÓBER szín neve nem ógörög nyelvben alakult ki, és a ma is élő ősnyelv, a magyar nyelv nem az akkor még nem létező német nyelvből kapta, hanem saját szüleménye ősidőktől fogva. Tudjuk, hogy akadémiai szinten ezt nehéz megemészteni, de ez a szörnyű való!