DAJKA – Csecsemő vagy kisgyerek gondozására, felügyeletére felfogadott nő. Aki dajkál. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szláv] A DAJKA szó a D.J – J.D gyökből ered: DaJ – JeD. A DAJKA szónak magyar eredete elhazudhatatlan. A JK párosban ott bujkál a pajkosság, játékosság gondolata, amely a DAJKA szerepében nélkülözhetetlen.

A JK páros itt J.K – K.J gyök: JáK – KaJ. A JÁK , aJAK szájat jelent, amelyen át KAJabál, KAJál. Nélkülözhetetlen a DAJKA AJKA is, hiszen azzal AJNÁrozza szép szavakkal (szÁJ) a kicsit. Azzal DAlol, azaz DAJNÁl neki és azzal ADJA a puszit. Ezek mind fontosak, mondhatnánk – életfontosságúak a kisbaba, kisgyerek számára, mert ezek a szeretet jelei. Ettől lesz életteli és értelmes ember. Az a gyerek, aki nem kap elég szeretetet, sérült lélekkel nő fel, éli le életét. A szeretet oly táplálék az érzelmek – lélek – szív együttesnek, mint az étel a testnek. A DAJKA szót csak magyar nyelven lehet elemeire bontani, és csak magyarul ad magyarázatot alkotó hangjaival saját szerepének mibenlétére. Tehát ez a szó magyar nyelven alakult ki. Az, hogy a szláv nyelvekben is jelen van DOJKA alakban, azt jelenti, hogy a magyar nyelvből örökölték. Egyetlen szláv nyelvben, de a román nyelvben sem lehet minden jellemzőjére magyarázatot adni.  

DÁK – Erdély területén az ókorban lakó trák eredetű nép. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: latin < ? dák] A DÁKok azon magyar ajkú népekhez tartoztak, akik a Kárpát-medencét évezredeken át belakták. A nyelvükből fennmaradt DÁK szavak magyar nyelven érthetők. Váraik nevei* szintén. Bíró Lajos: A magyar régmúlt titkai című könyvében, a Dákok fejezetnél ír róluk. Ugyanott olvasható Szőcs István kolozsvári író dák szógyűjteménye. Szármisziget vára, Szeredavár Arad mellett (Ziridava), Déva, Napoka, a napimádati hely, Tamaszidava, amely feltöltéssel, töméssel épített várat jelent, ilyen Temesvár. A DAVA VÉD jelentésű, VÉDVÁrrá AVAtott építmény, amely VÁD, azaz (vizes)árok által VÉDett. Ezek és még mások is mind az ő hagyatékuk. A románoknak semmi közük nincs a DÁKokhoz. A gőgös rómaiak sosem házasodtak össze a leigázott népekkel, legföljebb asszonyaikat erőszakolták meg, de házasságot nem kötöttek velük.   *Az Utidava, Arkidava, Tamaszidava, Piroboridava, Ziridava magyarul érthetőek. Csak mélyen bele kell nézni a gyökökbe a Czu-Fo szótár alapján. Az ős­gyökök jelen voltak a dákok nyelvében is. Utidava – Útivár (Lásd Strassburg hasonló jelentését. K.S.), Arkidava – Ár/o/kivár, körülárkolt vár, Tamaszidava, akár Temesvár, tömésből, töltésből épített vár. (Ez lehetett a mai Temesvár előtti település is. K.S.) Piroboridava, a pir a tűz gyökszava az ősmagyarban, a pir, pír gyök­nek nagy szóbokra van ma is. A Czuczor-Fogarasi gyökszótár szerint a bor – forralt, tüzes ital Ez értelemben Tüzesborvár. Ez a valószínű, mivel Bíró Lajos is a bor­ral hozza összefüggésbe, és ezt támasztja alá az a tény is, hogy egy folyó­juk neve Boristenhesz volt.   (a borok istenének folyója?) Ziridava – Szeredavár, a szeredásvallás székhelye lehetett, idejártak szeredába, szerdai napon ejtvén szerét a szeredának, a vallásos szertartásnak. (Valahol Arad környékén állt. K.S.)