DÁK – Erdély területén az ókorban lakó trák eredetű nép. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: latin < ? dák] A DÁK D.K – K.D gyök: DáK – KáD. A gyökfordítás nyomán az a gondolat is felvetődik, hogy lehetett akKÁD kötődésük is. A DÁKok azon magyar ajkú népekhez tartoztak, akik a Kárpát-medencét évezredeken át belakták. A nyelvükből fennmaradt DÁK szavak magyar nyelven érthetőek. Védváraik nevei szintén. Bíró Lajos: A magyar régmúlt titkai című könyvében, a Dákok fejezetnél ír róluk. Szármisziget-uza (uza = haszon, közhaszon, mint fő szálláshely, főváros) vára, amely talán még a szarmaták által alapíttatott. Déva is általuk építtetett. Napoka, a napimádati hely. Szeredavár Arad mellett (Ziridava), Tamaszidava, amely feltöltéssel, töméssel épített várat jelent, ilyen Temesvár. A DAVA VÉD- és vízjelentésű, VÉDVÁrrá AVAtott építmény, amelyből némelyik VÁD, azaz (vizes)árok által VÉDett. Déva, Napoka, a napimádati hely, Ezek és még mások is mind az ő hagyatékuk. A románoknak semmi közük nincs a DÁKokhoz. A gőgös rómaiak sosem házasodtak össze a leigázott népekkel, legföljebb asszonyaikat erőszakolták meg, de házasságot nem kötöttek velük. Megfigyelhető: az Utidava, Arkidava, Tamaszidava, Piroboridava, Ziridava várnevek magyarul érthetőek. Csak mélyen bele kell nézni a gyökökbe a CzF Szótár alapján. Az ősgyökök, gyökszavak jelen voltak a dákok nyelvében is. Utidava – Útivár (Lásd Strassburg hasonló jelentését. K.S.), Arkidava – Árokivár, körülárkolt vár, Tamaszidava, tömésből, töltésből épített vár. (Ez lehetett a mai Temesvár előtti település is. K.S.) Ziridava – Szeredavár, a szerek székhelye lehetett, itt tartották az országos SZERt talán. (Valahol Arad környékén állt. K.S.) Piroboridava, a pir a tűz gyökszava az ősmagyarban. A P.R – R.P gyöknek nagy szóbokra van ma is a magyar nyelvben. A CzF Szótár szerint a bor: „erjedés vagy főzés által kifejlett szeszes, csipős, részegítő”, azaz tüzes ital Ez értelemben Tüzesborvár. Ez a valószínű, mivel Bíró Lajos is a borral hozza összefüggésbe, és ezt támasztja alá az a tény is, hogy egy folyójuk neve Boristenhesz volt. Huszti András: Ó és újj Dácia című könyvének 141. oldalán ír többek közt a Vöröstoronyi szoroshoz közeli Thalmis nevű faluról, amely a mai Talmács, tehát a hangváz nem változott. E név sem értelmezhető román nyelven.