DÁK Erdély területén az ókorban lakó trák* eredetű nép. [bérnyelvész: latin < ? dák]

A DÁK szó D.K – K.D gyök: DáK – KáD. A gyökfordítás nyomán némely kutatóban az a gondolat is felvetődik, hogy lehetett akKÁD kötődésük is. Azonban a DÁKok a szűzfoglaló magyar ajkú székely néphez tartoztak, akik a Kárpát-medencét évezredeken át belakták.

A Szőcs István által összegyűjtött, DÁK nyelvből fennmaradt szavak magyar nyelven érthetőek. Védváraik nevei szintén.

Bíró Lajos: A magyar régmúlt titkai című könyvében, a Dákok fejezetnél ír róluk: „Székelykapukon fennmaradt az ősi dák jelvény ábrázolása: a farkasfejű kígyó.”

A Kárpát-medence őslakóiként, eredetileg székely néphez tartozhattak, de azoktól eltérően, Dél-Erdélyben államformát kialakító törzsként éltek. Szármisziget-uza  (uza = haszon, közhaszon, mint fő szálláshely, főváros) vára, amely talán még a szarmaták által alapíttatott, de amelynek lehetett Szármiszigetháza is a neve. Szármiszigetuza – Szirakúza – Raguzza, a végződések valószínű azonos értelműek lehettek: –háza, -dúca, -kóca, -laka jelentéssel.

Déva, s talán a vár elődje is általuk építtetett. Napoka, a napimádati hely. Szeredavár Arad mellett (Ziridava), Tamaszidava, amely feltöltéssel, töméssel épített várat jelent, ilyen volt Temesvár. A DAVA VÉD- és vízjelentésű, VÉDVÁrrá AVAtott építmény, amelyből némelyik VÁD, azaz vizesárok által VÉDett, körülvett. Vagy DÉVA VÉDŐfallal. Ezek és még mások is mind az ő hagyatékuk.

DaVa – DéVa – VéDő hangváz: D-V – D-V – V-D.

A románoknak semmi közük nincs a DÁKokhoz. A DÁK törzsek csak Erdély, Bánság egy részét lakták be. A gőgös rómaiak sosem házasodtak össze a leigázott népekkel, legföljebb asszonyaikat erőszakolták meg, de házasságot nem kötöttek velük. Tehát ez a keveredés csak mese.

Megfigyelhető, az Utidava, Arkidava, Tamaszidava, Piroboridava, Ziridava várnevek magyarul érthetőek. Csak mélyen bele kell nézni a gyökökbe a CzF Szótár alapján.

Az ős­gyökök, gyökszavak jelen voltak a DÁKok nyelvében is.

Utidava – Útivár (Lásd Strassburg hasonló jelentését. K.S.),

Arkidava – Árokivár, körülárkolt vár,

Tamaszidava, tömésből, töltésből épített vár. (Hasonló a mai Temesvár előtti település is, Tömésvár. K.S.)

Ziridava – Szeredavár, a szerek székhelye lehetett, itt tartották az országos SZERt talán. (Valahol Arad környékén állt, meglehet Siri, azaz Világosvár helyén K.S.)

Napoca – Nap-oka, dák település a mai Kolozsvár helyén. Ez ma­gyar szó, jelentése napnyílása, napablaka. Ok régie­sen, ma­gyarul: fényáteresztő luk, lyuk. A sátor tetején levő fényáteresztő lyuk neve volt: OK. Ebből ered az okos (világos el­méjű) szó. De az angol oké is, amelynek egyik jelentése: érthető, világos. Napoka, Nap-oka, magyarul olvasható, ért­hető, románul nem mond semmit.

Piroboridava, a pir a tűz gyökszava az ómagyar ősnyelvben. A P.R – R.P gyöknek nagy szóbokra van ma is a magyar nyelvben. A CzF Szótár szerint a bor: „erjedés vagy főzés által kifejlett szeszes, csipős, részegítő”, azaz tüzes ital Ez értelemben Tüzesborvár. Ez a valószínű, mivel Bíró Lajos is a bor­ral hozza összefüggésbe, és ezt támasztja alá az a tény is, hogy egy folyó­juk neve Boristenhesz volt.

Huszti András: Ó és újj Dácia című könyvének 141. oldalán ír többek közt a Vöröstoronyi-szoroshoz közeli Thalmis nevű dák faluról, amely a mai Talmács, tehát a TH-L-M-S és T-L-M-CS hangváz nem változott. E név sem értelmezhető román nyelven.

A nyelv nem hazudik, mert az nem a hamisító történészek műve!

A történelemben a DAKA, a DÁKÓval, gyakó, döfő fegyverrel harcoló DÁK nép ellenállásában, na meg a Kárpátok vonulatában AKADt meg egy időre, majd végképp a római hódítás.

DáK – DáKó – aKaD hangváz: D-K – D-K – K-D.

A DÁKok magyar nyelvű nép volt. Ezt a népnevük, vezéreik nevei és fennmaradt szavaik igazolják. Erről Szőllősy Zoltán is ír az Erdélyi dákok története című munkájában.
—————-

/*/ A TRÁK eredet a TRÁ hangcsoport nyomán elemezendő volna. Feltételezhető Jáfet törzsi eredetük. TRÓja szintén. Az eTRUszkok biztosan.