DALIA – Vitéz harcos, hős. Szép szál férfi. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szerb–horvát < török] A DALIA a D.L – L.D gyök bővítménye: DaL – LíD. A DALI, DELI szavak szép szál jelentése a DÉLI nap állásának hasonlatából eredők. A CzF Szótár írja:
„Jelent általán hőst, leventét, vitézt, különösen olyat, kinek dali vagy deli termete van. Régi szó, s mennyivel jelentősebb mint az újabb időben alakult: lovag. […] a német Held (régi svédül haelad), ha megfordíttatik = dleh, deleh szinte öszveüt a magyar deli vagy dalia szóval.” Ezek az ugyanazon közös nyelvből eredés bizonyítékai. A szómegfordítás magyar nyelvi jellegzetesség. Sok ősmag-nyelvi kifejezés ment át megfordított alakban az utódnyelvekbe. A CzF Szótár a dolmány szónál írja: „Szathmárban divatos dalmahodik, azaz, testesedik, derékban vastagodik.” Vagyis a DALma DERék. A DALIA DERék ember. A D hang itt a keDves értelmét adja. A nap ekkor van egyenesen fölöttünk a legmagasabb (kedvelt) ponton, ÉLÉn. A szó ősmag(yar)-nyelvi eredetű. A viaDALon a DALIA arat diaDALt. Kemény küzDELmét (dia), amelyben diaDALmaskodott, győzelmi DALlal (líd) köszöntötték. Az ősmag-nyelvből gyökerező utódnyelvek átvették a szót. Tehát, se nem szerb–horvát, se nem török–tatár. Inkább közelebb állna az ógöröghöz, amely egyenesen az ősmag-nyelvből örökölte. Aki a magyar nyelvnek ezt a rugalmasságát, szavainak több névadó jellemzőből eredését, több burkolt értelmet hordozó tulajdonságát, bonthatóságát, részenkénti fordíthatóságát nem ismeri, vagy nem ismeri el, az – lehet bár nyelvész – nem ismerte meg ezt a nyelvet, nem tud semmit róla.
DÁMA – Hölgy, úrinő [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német < francia] A DÁMA a D.M – M.D gyökből induló szó: DáM – MáD. Az EMBER szó a nőt és a férfit egyetlen kifejezésben említi. EM a nő. Ez különböző nyelveken más magánhangzóval is kifejezhető, sok esetben az E hang átvált A, Á, O hangra. Így lesz dame, woman, femme, femeie stb. Eredete ősmag(yar)-nyelvi, nem német, nem francia. A DÁMA szó D hangját is csak a magyar nyelvből lehet magyarázni. Nem hiába, hogy magyarázó nyelv! A MAD gyök a magyar nyelvben felemelkedés jelentésű: MADár, táMAD. Az igazi férfi számára az igazi nő emelkedett lelkiállapot előidézője, esetenként iMÁDatának célszemélye. Írók, költők ez irányú írásai a bizonyítékaim. A MÁD gyökszó női nevekben is jelen van. A francia MADAME = hölgy, asszony, MA DAME = hölgyem, asszonyom, épp mint az angol mylady. A my, ma mindkettőnél birtokos névmás (enyém – me, my, ma). A DAME – EMAD fordítás nyomán látszanak az alkotó elemek, amelyek a nő szerepére világítanak. EM – emlő, mell, emet. Az EMet szoptat, tejet AD – EM-AD – DA-ME – DAME. Minden megnevezés a szerepkör jellemzőinek felsorolása. Aki ezt nem így tudja, az nem ismeri a magyar nyelv felépítését. S ha már szó esett az angol LADY szóról –, amely a régies kislány, a könnyedmozgású kis cseLÉD nyomán kialakult szó utódnyelvi módosulata – annak fordítása DYLA. A DILI szó a magyar nyelvben ma már kevésbé használatos, vagy nem épp megtisztelő értelemben, de az ősmag-nyelvben több értelmet takart. Az egyik a latin által megörökölt DILIGO = becsül, tisztel, szeret. A másik jelentése: szerelem. Vagyis a DILI, DILA, LADI, LADY megbecsült, tisztelt és szerelemmel szeretett IDI, ÉDI, LÉDI. A DILI = szerelem, a DILIS = bolond. Aki szerelmes, az bolondul valakiért. A kötnivaló bolond szív bolondulásig szeret. Egy minden természetes emberi beszédhangot használó nyelv nem kölcsönöz hanghiányos nyelvektől. A mégis besodródó szavak nem épülnek be szervesen a nyelvbe. Tehát nem a magyar nyelv vette kölcsön,(Glatz szerint: lopkodta), hanem csak visszajött idegenből a valaha eltávozott kifejezés.