DÁMA – Hölgy

Akik színt és értelmet visznek a kicsik és a felnőttek világába
DÁMA – Hölgy, úrinő [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német < francia] Az EMBER, a nőt és a férfit egyetlen kifejezésben említi. EM a nő

. Ez különböző nyelveken más magánhangzóval is kifejezhető, sok esetben az E hang átvált A, Á, O hangra. Így lesz dame, woman, femme, femeie stb. Eredete ősmag(yar)-nyelvi, nem német, nem francia. A DÁMA szó D hangját is csak a magyar nyelvből lehet magyarázni. Nem hiába, hisz magyarázó nyelv! A francia MADAME = hölgy, asszony, MA DAME = hölgyem, asszonyom, épp amint az angol mylady. A my, ma mindkettőnél birtokos névmás. A DAME – EMAD fordítás nyomán látszanak az alkotó elemek, amelyek a nő szerepére világítanak. EM – emlő, mell, emet. Az EMet szoptat, tejet AD – EM-AD – DA-ME – DAME. Minden megnevezés a szerepkör jellemzőinek felsorolása. Aki ezt nem így tudja, az nem ismeri a magyar nyelv felépítését. S ha már szó esett az angol LADY szóról, annak fordítása DYLA. A DILI szó a magyar nyelvben ma már kevésbé használatos, vagy nem épp megtisztelő értelemben, de az ősmag-nyelvben több értelmet takart. Az egyik a latin által megörökölt DILIGO = becsül, tisztel, szeret. A másik jelentése: szerelem. Vagyis a DILI, DILA, LADI, LADY megbecsült, tisztelt és (szerelemmel is) szeretett IDI, ÉDI, LÉDI. A DILI = szerelem, a DILIS = bolond. Aki szerelmes, az bolondul valakiért. A kötnivaló bolond szív bolondulásig szeret. Egy minden természetes emberi beszédhangot használó nyelv nem kölcsönöz hanghiányos nyelvektől. A mégis besodródó szavak nem épülnek be szervesen a nyelvbe. Tehát nem a magyar nyelv vette kölcsön,(Glatz szerint: lopkodta), hanem csak visszajött idegenből a valaha eltávozott kifejezés.