Rátaláltam egy csoportra, észrevettem hogy maró gúnnyal harapdálják cafatra szóbonctani elemzéseimet.
Úgy döntöttem, belépek. Beléptem. Egyelőre hiénákkal találkoztam. Tanult emberek, de műveletlenül pocskondiázó vagánykodók – kevés kivétellel.
A fenti címmel az alábbi írást tettem ki oldalukra:
A NYELVBONCTAN teljesen eltér a latin és német nyelvek grammatikájától, amelyet mint kényszerzubbonyt húztak rá a magyar nyelvre. Abból a grammatikából csak egy elenyésző rész volna alkalmazható a mai magyar nyelvre.
A NYELVBONCTAN új nyelvelemző módszer, amely kimutatja, hogy a nyelvben levő kötött mássalhangzó-párosok, értelemadó gyökök, értelemadó hangnyalábok ugyanazt az értelmet képviselik minden szóban. Ezek lehetnek kedvező és kedvezőtlen oldali, avagy jó vagy rossz minősítők.
ÉRTELEMADÓ GYÖK Olyan egyetlen magánhangzót tartalmazó gyökszavak, amelyek minden szóba beviszik ugyanazt az értelmet.
Az ANY, ÁNY, ONY – mint minősítő értelemadó gyök, amely más-más hangelőtétekkel különböző értelmet visz be a szavakba. Ez lehet leminősítés, de lehet jó minősítés is.
– magas értéket is : arANY, s így nőt: lÁNY, asszONY, ANYa is jelentett az ősmag(yar)-nyelven. A lÁNY még lenge fiatal, az asszONY érett (aszú, aszal), ANYaságra érett.
– Az árnyoldala az: iszONY, savANYú, vONYár stb.
GÉNY, GÚNY, minősítő hangnyaláb, az NY hangos értelemadó gyökök előhangos változata, amely beépül a szeGÉNY, GÚNY, GÚNYa, GENNY, GENYó, GANYé, ciGÁNY, poGÁNY és más szavakba. A leGÉNY szónak egyik jelentése: a leg én vagyok. Ám a nagyszájú, hősködő haNYAG, NYEGle, vaGÁNYkodó nagyleGÉNYkedés már erkölcsi, értelmi szeGÉNYség. Ugyanakkor a GÉNY esetenként lehet jó oldali minősítő is: iGÉNYes, NYUGodt. Mivel az NY hang minősítőként váltható az NT párossal, így az utódnyelvekben annak segítségével találunk rá. Ezekben a nyelvekben is jelen vannak jó és rossz minősítőként. Például: aroGANt (fennhéjázó), GUANo = GANéj, GENtilesco (ol) = poGÁNY, melyek elítélők, de az inteliGENt, GENtlemen, GENeros már jó minősítés.
Ennek V előhangos változatai: soVÁNY, VONYár, saVANYú, ösVÉNY, söVÉNY stb. Fordított alakban: NYAValya, NYUVad, NYIVog stb. Ezek alacsony minőséget leírók. Az osVÉNY nem igazi út, a söVÉNY nem igazi kerítés, hanem heVENYészett, ideiglenes megoldások részei.
ÉRTELEMADÓ HANGNYALÁB Olyan hangalakzatok, amelyek két magánhangzót tartalmaznak, és kötött mássalhangzó-párosok mellett alakulnak ki. Példa az FR, és MP párosokkal: AFRA, ÁFRÁ, AFRO, IFRA stb., melyek az ifjúság feltűnést keltő, tetszetős szépség, fényesség, kellem, üdeség, termékenység erejének értelmét hordozzák. Ilyenek: cAFRA, cAFRAng, cAFRInka, cIFRA, FRIss, lÓFRÁl, pÁFRÁny, sÁFRÁny és mások a szépséggel, szabadsággal, felszabaduló erővel kapcsolatosak. Az utódnyelvekben ugyanez a szerepük. Mindannyi még az egynyelvűség idején kialakult. A később kialakuló utódnyelvek megörökölték. Például: AFROdité, a szépség istennője, NOFREtete, szépségéről híres fáraónő, a rEFRÉn, az ének szebb, dallamosabb, kellemesebb része, mely ismétlődő.
Vagy: románul szép – FRUmos. A FRUFRU homlokra fésült szépítő FRIzura. A FRÍz szobrok. A német FRAU – asszony, a ciFRA szóból: ciFRA/u, FRÄUlein, ci/FRÄUlein – ciFRAlány. Az EUFRÁtesz folyó még ősmag(yar)-nyelven adott neve, édes, kellemes, termékeny jelentéssel. Valamikor a kezdetek idején AFRIka is ez okon kapta nevét. Gyönyörű föld volt a sivatagosodás előtt.
IMPA, figyelemfelkeltő jelenség, mozdulatok, tetszetős és nem tetszetős állapot, tartás, kifejezője: kalIMPÁl, csIMPÁnz csIMPAszkodó, szIMPAtikus, de az IMPOnál, csIMPOlya, lÁMPA, csÁMPÁz, csEMPE, pOMPA stb. is. A csIMPÁnz neve az egynyelvűség idején alakult ki. Az utódnyelvi neveiben is jelen van a meghatározó értelemadó hangnyaláb: angolul chIMPAnzee, franciául chIMPAnzé, olaszul scIMPAnzé, németül SchIMPAnse, japánul ChINPAnjī, velszi tsIMPAnsî, finnül sIMPAnssi stb. Jelen van a dél-amerikai pAMPA, IMPAla, de a görög olIMPIa és más szavakban is.