EGY1 [eggy] – Tőszámnév. Annyi, amennyit a természetes számsor első egész száma jelöl. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ? – így] Az EGY a legfontosabb szám a számsorban, a számok rendszerében. Az EGY az alap. Minden más, sőt az egész MINDENség az egész világegyetem az EGY alapján nyugszik. Az EGY megértése az E, É hangok jelentésének ismeretében lehetséges. Az E, É nemcsak hangok, hanem mély értelmű fogalmakat kifejező tényezők.
A fizikai világegyetemnek, a bolygók összességének van EGY középpontja, amely G-vel jelölhető. Ez a vonzás középpontja, amely összetartja a világegyetemet, hogy minden rendben működjön. És ott rendben is megy minden. „A gép forog, az alkotó pihen. Évmilliókig eljár tengelyén” M. I.
Az E hang – hasonlóan a fizikai G középponthoz – a világErkölcsi tEngEly középső forgópontja. Az É a magas ÉrtÉk, amit képvisel. Az Erkölcsi, Érzelmi világösszesség tengelye az E. A világ EGY-en, de benne még pontosabban: egy E-n áll! Fontos, hogy az Egyben E legyen, mert akkor egy E-s. Vagyis: egy E-n-es, Egy En létes, EgyEnlEtEs, azaz egy E-n, az Egyben levő, mint-E-n ható, mind E-n ható, Első okon álló, Igaz Égi E-n nyugvó! Erre az alapra kell építeni, erről kell elindulni a megfelelő irányba. Ez a mag, a szEm.
A GY szerepe összetett. A GY a másik kulcshang, az eGY, aGY, naGYság fogalmi hátterében. A néGY a munka száma. A GY a cselekvés, alkotás kifejező hangja: GYA, DJA, DIA, és mind az eGY, mind az aGY esetében elsősorban a cselekvés, alkotás, teremtés, és az ezek mögötti megfoghatatlan naGYság fogalmát képviseli.
A földi értelEm, az Emberi lét, EGY férfival kezdődött. Az ő szempontjából ő volt az első: EGY ÉN, azaz EGYÉN. ÁDÁM neve EGYÉN. Ő volt a földi EGY. Első GY. Első földi alkotó, cselekvő aGY. Első GYártó, ÉN – EGYÉN. Egy É-n nyugvó. É = Égi Értelem. ÉN = ÉrtelmeN nyugvó, alapuló. Az ÉN a létezés, a lENni, a vAN fogalmi körébe tartozó. Ragozhatnánk így is: ÉN vAN, TE léTEzel, Ő élŐ.
Ha átváltunk A, Á hangra, és a GY rokonhangzójára, a D-re: EGY – ED – AD, valamint ÉN – magAM, aki szÁMít: ÁDÁM. ÁD = alkot és juttat. ÁM = szÁMossá tesz, sokasít, többszöröz. Ugyanakkor szÁMba vehető, egy szEM EMberként, mivel szÁMít – EGY SZEMély ÉN, EGYÉN. Tehát az EGY, az emberi SZÁMosodás kiindulópontja, alapja. Az EGYÉN, aki ADományként a szÁMosodás képességét kapta – néked ADÁM – a létezés igaz Égi forrásától VANtól függ, JÓ VAN-tól, aki Jó Ha VaN! Ezt rejti magvában a titkok magyarázó nyelve.
Magyar nyelven nem írtak bölcseleti tanulmányokat. Nincsenek nagy magyar bölcsészek. Nincs is szükség, mivel minden ember birtokolja a mag nyelvet, amely a bölcsesség összességét rejtő. Csak meg kell keresni hangjai, ösztöni ősgyökei, gyökszavai, szavai közt. Megéri a fáradságot! De csak az jut el a titkok megértéséhez, aki a nyelv titkai megismeréséhez mély alázattal közelít.
EGY2 – Névelő. Ismeretlen személyt, dolgot jelentő köznév. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: egy1] Az EGY én nyomán, meghatározatlan: EGY akárki, akármi más. Ebbe az EGY fogalomba a milliomodik EGYén is beletartozik. ÉJ – Éjszaka. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor] A szó többértelmű összetételben jelenik meg. A hangzásra kell figyelni. Az ÉJ a sötétség mÉLYsége, a sötét mÉLY SZAKA. Ha ÉJ van, akkor kell a hÉJ (hajlék, takaró), hogy ne fázz, és ne fÉLJ. És az ÉJ a kÉJ ideje is. A kÉJ varázsa egy rejtÉLY, amelyet mÉLYen kell átÉLJ. A magyar nyelv értelmet tömörítő. Ez a nyelv alkotójának érdeme.