ÉNEK – Emberi hanggal megszólaltatott szöveges zene. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor tőből] Az ÉNEK érzelmi kitárulkozás. Általában nem magának ÉNEKel az ember, mert ha egyedül van is, valakINEK szól az ÍNEK, ÉNEK. Lehet értelme: ÉN NEKed. A ZENE is ugyanilyen értelmű: ÉNEKem ZEngem NEked. A ZENgem, zENGEM jelenti: ENGEM, ÉN érZElmi önmagam, lelkiségem egész rezZENEtét adom.

Belőlem zenDÜL, azaz DŐL a DAL. A kifeszített állapotban megfújt falevél hangot adva berezZEN. Mit mondhatott örömében: – rezZEN E! Így aztán e rezZENEtel kísért édes ÉNEKemmel szerzek örömet Én NEKem és tÉNEKed.   ENERGIA – Az anyagnak a munka végzésére való képessége. Munka, erőkifejtés. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: latin < görög] Az ENERGIA is ősmag(yar)-nyelvből eredő szó, amely a kialakuló ógörög nyelv hangzástörvényei, szerkezeti átrendeződése folytán átalakult. Eredetileg: ÖN ERő GIA végzésére. A GIA – DIA – GYA = munka kifejtés, GYÁrtás. A magyar DIA, GYA nem csak a munkavégzést, hanem a tervezést is jelenti. Például a csizmaDIA olyan csizmát GYÁrt, amilyent előzőleg kiaGYAlt, azaz kiGOnDOlt, megtervezett. Az RG páros, mint alvó R.G – G.R gyök: RuG – GöR, életre keltve, a RUGalmas, GÖRdülékeny szavakban ad jellemzést a folyamat milyenségére.