ERDÉLY, ERDŐELVE – Az ERDÉLY megnevezés megértéséhez ismerni kell őslakóinak nyelv- és szójárását.  ERDÉLY legrégebbi lakói a székelyek. Mind az ErdÉLY, mind a székELY névben jelen van az -ÉLY, -ELY, gyök. Kiejtése: ej, éj. Értelme: HELY.

Tágabb értelme: ÉLETHELY*. Példaként: Székelyföldön, ha a Szabó, Kis, Nagy tulajdon házáról, telkéről esik szó, úgy mondják: a Szabó, Kis, Nagy ÉLETön. Vagyis a tér maga az ÉLETHELY. Az ERDŐELVE megnevezés is ezt rejti magában. Az ERDŐn túl LeVő, ELfekVŐ élethELY. Az LV páros sokatmondó. Esetenként az E hangos szavakban egyensúly értelmi meghatározója, melyek szorosan kötődnek a teljes élethez, lelkiséghez, bizonyos életelvhez ragaszkodáshoz. Például: eLV, éLVezet, jeLVény, nyeLV, de a hoLVal (régies hajnal, reggel) is. Az L.V – V.L teremtőgyök a LéVén, VáLik, VéL, ViLág szavakban is az élettér, jövő gondolatát rejti. A meggondolatlanul nemzetieskedő románok azt próbálják elhitetni népükkel, hogy az ERDÉLY szót a magyarok az ARE DEAL (dombja van), ARDEAL szóból vették. Csak itt van egy kis gubanc! Nézzük az ERDŐ szavunkat. Mit mond a szó, mi az értelme? Az ERDŐ az életfeltételek EREDŐje: levegő, víz, táplálék stb. Az E hang alapvető tulajdonsága szerint mutatószócska, rámutató hang. De a folytonos EgyEnlEtEsség hangja is Az R hang az eRő hangja, bárhol van, jelenléte meghatározó, valami olyant je­lent, ami uRal. Ha egy hegytetőről végignézünk a végeláthatatlan messzeséget be­borító, azt uRaló fák sokaságán, ezt egyetlen szóval úgy tudnánk kifejezni – REngE­tEg. Ez esetben ezt jelenti az R és az E. A D hang nyelvünkben a folytonosságot jelölő szavak meghatározó hangja: a régies folyó ID, vagy ÜGY, mely szintén folyamat, akár az iDő. Itt is a megszakítatlan folyamatosságot jelenti a D. Az Ő hang távolra mutató, és a bŐ, tág tér jelzője is. Névmásként a harmadik, a távol levŐ személyre Ő reá vonatkozik. Messzire mutat. Akkor mi az ERDŐ? EgyEnlEtEsEn fákkal borított Rengeteg, mely folyamatos D, végelátha­tatlan, távolba veszŐ. És ez a meghatározás, egyetlen négy hangból álló szóban elrejtve – ERDŐ, melynek minden hangja külön beszél.  

Az ERDŐ román megfelelői a coDRu, păDuRe. A meghatározó R és D hangok mindkettőben jelen vannak, de csak a magyar szóban bírnak jelentéssel, csak magyarul bonthatók, értelmezhetők. Tehát van közös hangkötődés a szavak közt. A kétkedők számára érdekességként megfordítjuk a román szavakat. Jól meg kell nézni: URDOc, ERuDĂp. Mely nyelvben keresendő az ERDŐ név EREDŐ helye?   S akkor ki adott nevet e földnek?!

* A székely sajátos élethelye eggyé vált vele. Székelő népként, helyét szerető, azért meghalni kész nemzet volt. Ameddig még nemzet volt! Sajnos, ma már csak tömeg.