ERKÖLCS – Valaki, valami magatartását irányító, annak megítélését segítő, társadalmilag helyesnek tekintett szabályok összessége illetve ezek megvalósulása. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ? (azaz eredete ismeretlen)] Az ERKÖLCS az ER – RE ősgyökből képzett kifejezés.

Az ERedeti, tERmészetes isteni és emberi törvények tisztelete, és mintaként a szív, elme azokhoz igazítása. Mondhatnánk: jÓRa KÖLCSE (költse) ÉRtékeit. A CzF Szótár írja az ERKÖLCS címszónál: „[…] er-köl-cs vagy er-kül-cs, t. i. az erőnek, belső vagy szellemi erőnek külső nyilatkozása, cselekvése, munkássága, hellenűl: ergasia am. munka, mivelés) fn. tt. erkölcs-öt. 1) Általán véve, cselekvésmód a külső cselekvésnek bizonyos bevett módja, melyet rendesen követünk, szokás. A különféle népek és nemzetek erkölcsei különbözők. Idegen erkölcsöket utánozni. 2) Különösen, azon cselekvésmód, mely a természeti, isteni, és emberi törvényekre vonatkozik. Jó erkölcs. A megpirulás festéke a jó erkölcsnek. (Km.). Rosz, gonosz erkölcs. A szép köntöst inkább mocskolja a rosz erkölcs, mint a sár.” Vagyis: a belső ÉRtékek KÜLCSínje. Ha megnézzük az RK kötött mássalhangzó-párossal alkotott szavakat (függelék), nem találunk sok kellemes kifejezést. Az RK hangcsoport – ERKÖ – azok ellenében az ERKÖlcsi ERő KUlcsa a jelképes KÖR (r > l: köl) által behatárolt, teremtői szabályokra épülő viselkedési formához való KÖtöttség. Nemleges kifejezésként lehet szembeállítani. Az ERKÖlcsös ember nem acsARKOdó, nem botORKÁl bűnök mezején, nem fondORKOdó, nem mestERKÉlt. Inkább ipARKOdó, jóra sERKEnő, mindenben a jót keresi, fÜRKÉszi. Az R.K – K.R gyök: RiK – KöR értelmében, a jó nevelés beéRIK, RIKtolt, azaz művelt egyéniségű, lelkileg gazdag (az ősi nyelven rik = gazdag) emberré válik, aki megmarad egy tisztességes viselkedési minta szerinti KÖRön belül. Az LCS hangcsoport – ÖLCS/E – a tisztességhez való bÖLCS ragaszkodás kifejezője a szóban. Üres léleknek nincs erkÖLCSI tÖLtete, ismeret kell, és a szERetet EReje. Az egyén magára kell ÖLTSe (ölcse) az ERedeti viselkedési mintához való ragaszkodásból nyert ERőt, amely nélkül nincs erkÖLCS! A szERetet az, amely ERőt kÖLCSÖnöz. Az erkÖLCS kÖLCSÖnösségi alapon áll, oda-vissza kÖLCSÖnhatása emberek közt rendkívüli bizalmat kiépítő. Az erkÖLCSös viselkedés hosszútávon, egész életre szólóan bÖLCS dolog, nem jár lelkiismeret furdalással. Ezt mondja az eredeti ősnyelv egyenes ági utódnyelve, a mai magyar nyelv! Ma hiányának, mellőzésének gyümÖLCSEit aratja az erkÖLCS szabályait be nem tartó emberiség. Az L.CS – CS.L gyök: LoCS – CSeL a jó oldalon a felüdítő LOCSolás, finom kaLÁCS, a CSALád, CSELekvés szavakban van jelen. De jelen van rosszat jelentő kifejezésekben is. Ez mutatja, hogy mily könnyű ERKÖLCSös állapotból LOCSogó CSALóvá válni. Rendkívüli éberségre van szükség, hogy ne csússzon át a mezsgyén.   A nyelvészek szerint az ERKÖLCS szó „eredete ismeretlen”, ám ma sokak számára már a fogalom is ismeretlen!