ERZSÉBET – A név az ER – RE ősgyökből indul, és ERőt sugárzó. Az E hang az EgyEnlEtsség, kiEgyEnsúlyozottság jelölőhangja, az É magasság. ER – ERény, ERkölcs, ERedő, ERő, de az ER gyök a szERetet, szERelem, szERény stb. szavak értelemadója is. Az ERZSébet név meghatározó tengelye az RZS páros, amely magyar kifejezésként azonosítja a szót. Tehát leszögezhető: a név nem héber eredetű. Az RZS párost válthatja az RS és az RZ páros is a jellemzéseknél. Az RZS hangcsoport – ERZSÉ –, az első ERZSI, ERZSÉ, ÖRZSE maga volt a pERZSElő tűz, tÖRZSE, mint a nádszál, pörgő, mint az ORSÓ, jelenléte, mosolya felüdítő, mint a kORSÓ friss vize. Szorgalmasan tÖRZSÖlt, mORZSOlt. A név éRZelemmel telítettséget, foRRóSágot, melegséget sugáRZó. Az RZS páros, mint R.ZS – ZS.R gyök: RóZS – ZSáR. ERZSÓ szép volt, akár a RÓZSa, bazsaRÓZSa, keze alatt paRÁZSlón égett a munka. Szerelmének fülébe édesen duRUZSolt, de lehet néha ZSÖRtölt is. A ZS.B – B.ZS gyök: ZSiB – BiZS, ERZSI, ERZSÓ, ÖRZSE, BÖRZSE BIZSergető szépsége miatt a férfilélekben támadó belső szívbéli ZSIBongás, amely pÖRZSÖlően égeti. A névből úgy érezni, mintha két részből állna, és a második fele – ÉBET– asszonyként adatott hozzá az alapnévhez, mivel asszonyi jellemzőket is megjelenítő. A B hangcsoport – ÉBE – a csÁBOsan szép nő ölÉBEn kisbABÁjával is megejtő. De érző kEBEl, ÉBEren vigyázó anyát jellemzők is. Az EB gyök EBést (bé, befelé), EVést is jelent (evéd, ebéd), ÉBET – EVET – ETET. Az ÉBET még lehet a fürge, eleven kis EVET (mókus) hasonlata is. A név fordítva TEBÉRZSE – TE BÉRZSE. A tűzhányó ősi neveinek egyike: BÖRZSÖny. Néha haragjában ÖRZSE, BÖRZSÉvé vált, nem hagyta magát. Egyike a legtöbb becéző változattal rendelkező női neveknek.

ALBERT – A név az AL – LA ősgyökből indul, amely könnyed jelentést hordozó. Az ALB, ALP, ALV, elől H hanggal fehéren csillogót, fényeset jelent: hALB, hALP, hALV. Ilyen jelentéssel áll az ALPok, ALtáj (v), APPenini (l > p), Mont BLAnc szavakban, ahol a csillogóan fényes, hófehér a névadó. A fehér a legnemesebb, legfenségesebb szín. Az ősnyelven az egyre világosabb, fényesebb hajnali fényt HOLVal néven nevezték. Az LB hangcsoport – ALBE – ALBErt is anyai bELBEn* (méhben) kezdte életét. zsILBEn (vízben) jött világra, ÖLBEn, dALBAn növekedett. Az LB páros, mint L.B – B.L gyök: LiB – BiL jelenthetett LIBegő, BILlegő, BOLondosan játékos kisgyereket, LOBogó lelkű, BOLdog ifjút, de idősebb korban BÖLcsen, világosan gondolkodót is. A B.R – R.B gyök: BeR – RoB, a BER gyök az emBER szóban férfit jelent, aki erős, sokat BÍR, BARangol családjáért, BÉRceket is meghág. A BER, BÉR gyök, felmagasodást is jelent, a szerelmes férfi nője fölé magasodását is. A BER gyök párzást is jelent: BERbécs. Az RT hangcsoport – ERT/Ő – az első AlbERT lehetett ÉRTÉkes, megÉRTŐ, mÉRTÉkkel élő férfi. Ez az E hang EgyEnlEtEs, EgyEnEs értelméből eredően. LB – BL értelmi kapcsolat: ALBert fényt hozott szülei életébe, akár az aBLakon beáramló napsugár. RT – TR: AlbeRT lehetett szeRTelen, boTRányt elkerülő.
/*/ BEL gyökkel nevezték a bentről, keBELből érkező kicsit: ÁBEL, BÉLa, izaBELla, AraBELla, JézaBEL és más nevekben is.