ESZEK vagy ESZEM?

Ha cselEKvésről beszélünk, akkor eszEK, teszEK-veszEK

Ha az ételt saját részEMmé teszEM, testEM táplálására, akkor azt úgy mondom: eszEM, mert birtokOMmá, tulajdonOMmá teszEM.

Reggelit, ebédet, vacsorát eszEK. CselEKvés.

Ilyenkor megeszEM: kenyerEM, szalonnÁM, vajAM, ízEM stb.

 

Ez néha különbözik határozott vagy határozatlan névelőnél.

Számba teszEK EGY falatot, akármilyent, bármit.

Számba teszEM A falatot, ez meghatározott valami.

Próbáljuk fordítva:

Számba teszEM EGY falatot.

Számba teszEK A falatot

A hangzás sem jó.

Számba teszEM A falatot.

Így már jó.

Ha az én reggelIM, ebédEM, vacsorÁM, akkor azt eszEM. Az én birtokOM, tulajdonOM.

 

DolgozOK, ez cselEKvés.

A cselEKvést a -K végződéssel kell kifejezni: teszEK-veszEK, adOK, megyEK.

De…

Neked adOM a könyvEM vagy neked adOM egy könyvEM, az enyÉM volt. Ez szEMélyi birtokos vonatkozás.

OdaadOK, neked egy könyvet, bármilyent. Nem neked adOM, csak odaadOK egyet. CselEKvés.

Pénzt veszEK át. Akármilyen összeg, valakitől, cselEKvés.

De…

ÁtveszEM a bérEM. Ez meghatározott alanyi tulajdonOM. A pénzt átveszEM, elteszEM, mert az enyÉM.

A birtokos -M szEMélyhez sIMuló.

 

A birtokos rag, -M használata megfontolandó. Csak a cselekvés részleteinek szEMélyre szóló leírásánál.

Például:

Van egy tervEM, elképzelésEM, azt kidolgozOM. Ez is cselEKvés, ezzel is dolgozOK, de erőteljes szEMélyi vonatkozású – sajátOM. Lehet épp egy rEMénykeltő szerzeményEMet kottázOM le.

 

Megfigyelhető, hogy ebben a tárgyban nagy a bizonytalanság. Könnyű elvéteni.

 

A fenti példák csak egyes szám első személyre vonatkozóak.

Ti – ha jösztÖK, lesztEK, ha hoztOK, esztEK, az lesz a tietEK, amit megesztEK.

Az övÉK is.