ÉVA – A név több jelentést takar. Az Ádám által mondott szavak feltételezhetően: Te né vagy. Né vagy te. Né vasz te. Ezek elemzéséből kitűnik, hogy több megnevezést rejtenek. tENÉ vagy – te NÉ Vagy – te nÉ VAgy NÉ Vagy te – nÉ VAgy te – NÉ VAgy te  NÉ Vasz te – nÉVAsz te – NÉ VAsz te. Ez utóbbi fordítva vÉNA (Enéh), VÉNA (eredet), majd latinul VÉNUSZ.

Ezekből az tűnik ki, hogy az első nő nevei: ÉVA, ENÉ, NÉVA, VÉNA. Az EMES, EMESE nevet később kapta áldott állapota idején, és anyaként. ANYAként lett ANA, ENA, INA. Az ÉVA, NÉVA, VÉNA nevekből sok változat alakult ki.  
Az ÉVA névről még. Az ÉVA név É hangja fölfelé, az Ég felé mutat, mint Égi ado­mányra, ajándékra a férfi számára, társként, és együtt a teremtés továbbviteléért. Ebből eredően érthető, hogy az ÉVA név a VAjúdással is kapcsolatos? Ne feledjük, férfi adja a ne­vet, és ő Enyémnek (ENÉm), Anyának (ANÁm) tartja. Anya VAgy, Enyém VAgy. Ha figyelembe vesszük, az ESZik, EVŐ szavak E hang utáni SZ > V hangvál­tását, s hogy ez nem változtat a szó értelmén, akkor gondolha­tunk arra, hogy az ÉVA név magában fog­lalja az anyának utódai táplálásáról való gondoskodása fogalmát is.  
A nÉVAszta feleséget jelent románul. A szláv nyelvekben NEVESZTA = menyasszony. E szó ősmag(yar)-nyelvi, és a románok megörökölték az iráni vagy kun vonalról. Román nyelven nem bontható, nem magyarázható. Ott csak egy beszáradt szókép. Csak magyarul szedhető szét, bontható elemeire, melyek értelmes szavak: NÉ – nő, VASZ – vagy, TE – te. Az SZT, ST párosok szerepe: dinaSZTia, az idegen naSTe – szül, a szülés oSZTás: egy élőből, másik élő. A nőSTény, teSTvér szavakban is jelen van.

ÁDÁM – Isten a névADÓ:  Néked ADÁM a föld minden javait. ÁDÁM volt a földi EGY. Magát így nevezte: EGY ÉN. Ez ma is használatos azonosításkor, ha szó kerül valakiről, mint EGYÉNről. Utódnyelvekben IDENtitate, visszamódosítva: IDENtitás. Magyarul az EGYÉNiség azonosítás egyetlen szóban: EGYÉNítés (volna). Tehát ÁDÁM volt az EGYÉN. (d > gy és m > n), az EGY IK. Az utána következő IK, azaz lény, ÉVA teljesen MÁS volt. Ő lett a MÁS adott IK, MÁSod IK. S mivel sok külső azonosító mutatóban különbözött EGY IKtől, így ő lett a MÁS IK. Ez az igazi MÁSság! ÁDÁM nevének jelentése – Az Á, mint első, a D folyamat. Tehát vele kezdődik, benne TÁMad (tám – t > d  dám) a később töMEGgé duzzadó emberi nem. Az ÁD, adományt is jelent. Az ÁM – az M hang a sokasító MEG gyökön át töMEGet, népet is jelöl (lásd az M hangnál), de lehet egy e > á hangváltás nyo­mán EM-ként ember. Másként magyarázva, az AM, EM, IM (édes emlő, simogatás, galamb) gyöngédséget, szelídséget jelölő érzelmi gyökök. E sze­rint szeretetből van, és mint az emberiség atyja, gyön­géd szerete­tet kell árasztania felesége és utódai iránt. Ez utóbbi tulaj­donság az APA, APOL, ÁPOL szavakból is kitetszik. A nevet héber nyelven félremagyarázzák. VÖRÖSnek írják, holott az ő nyelvükön az EDOM jelentette a vöröst. A névnek semmi köze a vöröshöz. A héber nyelv nem ősnyelv, Krisztus előtti évezred első harmada után alakult ki , tehát az első ember nem héber nyelven kapta nevét. Az ÁDÁM névben benne az ADOMány, ÁlDás, a szerető apa, a sokasodás gyökén át a népek ATYJA jelentés. A D hang zöngétlen párjára váltva T, lágyítva TY, ÁDÁM – ATYA. A TY hang egyik jelentése védelem: aTYa, báTYa, básTYa. kuTYa