FALU – Mezőgazdasági jellegű, nem zárt építkezésű csoportos település. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor] A CzF Szótár a FOL gyökről eredezteti: „fol – fal : folka, falka, folu, falu”. Tehát a FALU szó az F.L – L.F gyökből indul: FaL – LaF A távolból nézve a FALU, FOLU egy kiemelkedő FOLt a tájban, amely LEFed egy területet. Általában sima, egyenes, LAPos területet jelöltek ki maguknak, valamilyen FOLyó mellett. A FOLU kötődik a FOLd, FÖLdhöz, az táplálja, abból nyeri betevő FALAtját. A FALU látja el FALAttal a városokat is.

Tovább bővítve: a FOL FOLK, FOLKA, FALKA, azaz a FALU szó egyik névadója, a régen embercsoportra is alkalmazott FALKA szó, de szerepe van a FAL szónak is, hiszen a FALU építmények, FALAK összessége. A FALKA megnevezés nem lealacsonyító ez esetben. A sátorok idejében nem voltak FALVAK. A sátorok FALKÁi rokoni kötődés nyomán alakultak ki. Ennek feje volt a sátorapa, amely később perzsa nyelven jelentett magas rangot: satrapa, de eredeti mondanivalója csak a mai magyar nyelven érthető. Egy FALUnyi FALKÁt közös célból összeálló, talán közeli – távoli rokoni kapcsolatokkal is összefűzött tömeg (f)ALKot. Itt főséget a FOLnagy, a FALU nagyja, bírója viselt, de ez már nem vérségi alapon állt, mint a sátorapa, legfeljebb a FALUban nagyobb FAmíliai, rokoni körrel rendelkező család feje lehetett. A FALU egy összetartó csoport, FALKA által (f)ALKotott, épített FALAK, LAKok, hajLÉKok FALAi közt LAKók zárt települését jelöli. Fordítva FALAK – KALAF. A KALAFA egyik jelentése: faedények réseit tömítő vékony, görbe (kala) szálka (fa), amelyet beKALApáltak (f > p) a résekbe. Vagyis a KALAFA* a FAFALAK erősítésére való. A másik jelentése: körülzáró, ez a kaloda értelme is. Az épített FALAKból, LAKokból álló FALU oly zárt helység, amelynek FALAi közé mindennap visszatértek taláLKozni a FALKÁt ALKOtók együtt LAKni és FALAtozva jólLAKni, talán LAKodalmazni is, majd szeretteikkel, megpihenni, nyugALomra hajtani fejüket. A székely FALVAK – de talán más tájegységek elzárt FALUi is – sokáig őrizték e jellemzők összességét a mindennapi életvitelükben.

FAMÍLIA – Népesebb család. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: latin] A kifejezés ősmag-nyelvi eredete bizonyítható. A FAMÍLIA szó az F.M – M.F gyökből indul: FaM – MaF.

A szó ősgyöke a FA – teremtésre, cselekvésre utaló. A FA: a törzs, amelyből ered (családfa). Az AM a szÁMosodás, mint ÁdÁM nevében. Az IL, ÉL ősgyökök: ÉLŐ. ÉLI, vagyis Isten. Azaz, a FAMÍLIA, ÉL azaz Isten általi alapítását jelenti. A FAMÍLIA teremtői szemszögből való megnevezés. A FAM – FAN gyökök hasonló alapértelmet is tartalmaznak (m – n hasonulás), a FAMília a FANból, ágyékból indul. A FAtörzs szÁMosodása Isten, azaz ÉLI Akarata: „Töltsétek be a Földet.” A CSALÁD viszont emberi, cselekvési szempontból való megnevezés. A FAMÍLIA ugyanakkor a FÉ és EM (férfi és nő) testi összeILLEszkedéséből jön létre. A FAMÍLIA oly FAlka, akik külsőre is hasonlók – EMILYEnek, AMOLYAnok, azaz (f)EMILYEnek, (f)AMOLYAnok. A szó gyöke is mutatja, hogy az olasz MAFIA (maffia) a FAMÍLIA szóból alakult ki: FAM(ília) – MAF(ia). Talán a szicíliai szikuluszok, azaz székelyek kalákaszerű összetartó családi kötelékeként. Az első MAFIA szervezetek igazi alapja nem a bűnre szövetkezés volt, hanem a FIAkat összetartó – érzelmeken alapuló– erős családi kötelék a család érdekeinek megvédésére. A társadalom romlásával süllyedt a mai állapotába.

Ebből ered a Duna melletti román KALAFÁT (Calafat) neve. Calafat valaha kis halászfalu (ma város) neve talán még a kun időkből való. Itt javították a léket kapott hajók réseit kalafával. A város nevét még eredeztetik génuai olasz hajójavítók calfat nevéből is. Ám az is ősmag(yar)-nyelvi örökség az olasz nyelvben, etruszk – latin közvetítéssel. A génuai calfat-ok kala fát kalapáltak (p > f), kalafáltak a hibás hajófalakba. A calfat szó a mai olasz nyelvben nincs jelen.