FERTÁLY – Valaminek a negyede. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német] A FERTÁLY szintén az F.R – R.F gyök bővítménye: FeR – ReF. A FERTÁLY az ÉRTÉkek mÉRTÉkek közé sorolható. Az RT páros és a ráépülő értelemadó hangnyaláb is magyar eredetet bizonyít. Hasonló mÉRTÉk, ÉRTÉk és tARTAlom viszonyokat jelölők: bIRTOk, kURTA, pORTÉka, tÖRTÉnelem stb. De a bemerítéses térfogatmérés, a bemÁRTÁs is mÉRTÉkvétel.

Meglehet, hogy a német nyelv használja, de eredete, fő eleme, tengelye ősmag(yar)-nyelvi elem. Az R.T – T.R gyök: TéR – RéT. A TÉR, TÉRfogat szavakban TARtalmat sejtet. A FER gyök, a FERTÁLY – NEGYED jelentése magyarázatot kíván. Arra lehet következtetni, hogy az ősmag-nyelvben a NÉGY több néven is volt nevezve. Ilyenek FERRE (fel erőre), TETTRE, PATTRA, KATTRA, CSATRA (four, tetra, patru, quatro, csetire) és talán még mások. Szabó Szilvia: Az írás tükrében http://www.azirastukreben.hu/blog. portálon az egyik tanulmányában írja: „[…] a négyes a cselekvés, a munka száma.” A NÉGY fontos szám volt már a kezdetek idején. A NÉGY isteni fő tulajdonság. A NÉGY égtáj, NÉGY évszak, NÉGY őselem, a NÉGY végtag, a NÉGY ponton támaszkodás biztonsága stb. A NÉGYes számnak a családra vonatkozó jelentései annak négytagúvá válásakor alakultak ki. Ettől kezdődően NÉGY részre osztottak mindent. Van egy KÖR, amely osztható NÉGY felé: kör-oszt – kereszt, ezek KERbe, FERbe vágott RÉSZek, és mindenki kiKARISZtolta az övét. Ennek nem volt más jelentése a kezdetetekkor csak a szükségesek: a munka, élethely, élelem stb. négyfelé osztása. Az alapvető dolgok felismerésének egy fontos pillanata volt. Mindenki hozzáteszi az ERŐt a saját osztott RÉSZén, SZERén, és FERrel, tettre, pattan, kattan. Az már tudott, hogy az F hang, a vele épülő gyökök a magyar nyelvben olyan kifejezéseket indítanak, amelyek teremtői ERőt, embERi alkotó ERőkifejtést, rejtenek: FIReg, FORog, FÁRad stb. A négy = erő, Fokozott teremtőERő, azaz FERő. A munka, NÉGYelés = kiFEjtett ERő FERő, általa RÉSZt nyERő. A T.J – J.T gyök: TáJ – JuT, a TÁJ az ősi nyelvben VÁG jelentésű. A TÁJ akkora, amennyit a szem kiVÁG előtte levő térből. Belátja a TÁJat. Kiveszi a saJÁT részét belőle, amennyi JUT neki. A TA ősgyök cselekvés értelmű. A TAKács TAKarót TÁKolt, a TAJkoló felszabta ruhának. Az utódnyelvek ma is így nevezik a szőtt anyagot: TEKstil (textil). Az angol nyelv ezt a szót őrizte meg a szabó megnevezésére: TAIlor. A román nyelvben TAIe (táje) = vág. Akkor mi a FERTÁLY? A (valós alak) FERTÁJ = FERbe TÁJt, azaz NÉGYbe VÁGott.